Meddig „függhetnek” még a kékkagylók a parti sziklákon?

Az ehető kékkagyló (Mytilus edulis) az egyik legelterjedtebb tengeri kagyló. Az Atlanti-óceán európai és észak-amerikai, valamint a Csendes-óceán partvidékén él. Nagy tömegekben lepi el a parti területeket, ahol a lábában lévő mirigyek által termelt erős és selymes szálak, az ún. bisszuszfonalak segítségével rögzíti magát a sziklákhoz és más kemény felületekhez. A kagylók így bátran szembe tudnak nézni az erős hullámokkal is, nem kell attól tartaniuk, hogy a víz elsodorja őket.

800px-Blue_mussel_clump

Csakhogy nemrégiben a Washington Egyetem kutatói felfedezték, hogy a tengerek savasodása gyengíti ezeket a fonalakat, a szálak vékonyabbá válnak, és veszítenek rugalmasságukból. Mindennek az a következménye, hogy a kagylók kevésbé sikeresen tudják magukat a sziklákhoz rögzíteni, és a hullámok könnyen lemoshatják őket.

A kagylófonalak gyengülése miatt az állatok jóval kisebb mértékben tudnak majd ellenállni a hullámzásnak és a szélnek, meggyengült képességeik miatti elmozdulásuk pedig nem csupán súlyos ökológiai következménnyel fog járni, hanem gazdasági hatásai is lesznek. Az ehető kagylóknak ugyanis óriási a globális gazdasági jelentősége, az ágazat értékét évi 1,5 milliárd dollárra becsülik az Egyesült Államokban.

A tudósok több kagylófajt is teszteltek különböző kémiai összetételű vizekben, olyan körülmények között is, melyek a közeljövőben bekövetkezhetnek, s úgy találták, hogy a probléma fő oka a szálakat a sziklákhoz erősíti ragasztóanyag gyengülésében rejlik.

A magas légköri szén-dioxid szint által kiváltott savasodás tehát jóval több káros tengeri folyamattal áll kapcsolatban, mint korábban vélni lehetett. Nem csupán a meszes héjú állatok vázképződési folyamatai vannak veszélyben, hanem más, nem kevésbé fontos szervrészek illetve az állatok által termelt függelékek is. A kutatók szerint ezért nagyon fontos, hogy az óceánok savasodásának következményeit minél szélesebb körben, a legkülönbözőbb tengeri fajok biológiai folyamatainak összefüggéseiben vizsgálják. –forrás: NSF-National Science Foundation

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.