Meddig „függhetnek” még a kékkagylók a parti sziklákon?

Az ehető kékkagyló (Mytilus edulis) az egyik legelterjedtebb tengeri kagyló. Az Atlanti-óceán európai és észak-amerikai, valamint a Csendes-óceán partvidékén él. Nagy tömegekben lepi el a parti területeket, ahol a lábában lévő mirigyek által termelt erős és selymes szálak, az ún. bisszuszfonalak segítségével rögzíti magát a sziklákhoz és más kemény felületekhez. A kagylók így bátran szembe tudnak nézni az erős hullámokkal is, nem kell attól tartaniuk, hogy a víz elsodorja őket.

800px-Blue_mussel_clump

Csakhogy nemrégiben a Washington Egyetem kutatói felfedezték, hogy a tengerek savasodása gyengíti ezeket a fonalakat, a szálak vékonyabbá válnak, és veszítenek rugalmasságukból. Mindennek az a következménye, hogy a kagylók kevésbé sikeresen tudják magukat a sziklákhoz rögzíteni, és a hullámok könnyen lemoshatják őket.

A kagylófonalak gyengülése miatt az állatok jóval kisebb mértékben tudnak majd ellenállni a hullámzásnak és a szélnek, meggyengült képességeik miatti elmozdulásuk pedig nem csupán súlyos ökológiai következménnyel fog járni, hanem gazdasági hatásai is lesznek. Az ehető kagylóknak ugyanis óriási a globális gazdasági jelentősége, az ágazat értékét évi 1,5 milliárd dollárra becsülik az Egyesült Államokban.

A tudósok több kagylófajt is teszteltek különböző kémiai összetételű vizekben, olyan körülmények között is, melyek a közeljövőben bekövetkezhetnek, s úgy találták, hogy a probléma fő oka a szálakat a sziklákhoz erősíti ragasztóanyag gyengülésében rejlik.

A magas légköri szén-dioxid szint által kiváltott savasodás tehát jóval több káros tengeri folyamattal áll kapcsolatban, mint korábban vélni lehetett. Nem csupán a meszes héjú állatok vázképződési folyamatai vannak veszélyben, hanem más, nem kevésbé fontos szervrészek illetve az állatok által termelt függelékek is. A kutatók szerint ezért nagyon fontos, hogy az óceánok savasodásának következményeit minél szélesebb körben, a legkülönbözőbb tengeri fajok biológiai folyamatainak összefüggéseiben vizsgálják. –forrás: NSF-National Science Foundation

Random Posts

  • Több mint 700 fenyegetett fajt veszélyeztet a klímaváltozás

    Több mint 700 fenyegetett emlős- és madárfajra jelent immár egyre nagyobb veszélyt a klímaváltozás – figyelmeztetnek a kutatók a Nature […]

  • Homoktövis, az ezerarcú gyógynövény

    A homoktövis (Hippophae rhamnoides L. ) egy lombhullató, tövises, nitrogénmegkötő cserje. Fő elterjedési területe Ázsia, de hazánkban is nő egyik alfaja. […]

  • A tobzoskavadászat 150 százalékkal nőtt mintegy 40 év alatt

    A tobzoskák vadászata 150 százalékkal nőtt Közép-Afrika erdőségeiben az 1970-es évektől 2014-ig – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.     Az egyetemi […]

  • Fontos legyőzni a horkolást!

    Statisztikák szerint a felnőttek mintegy kétharmada horkol alvás közben, bár tíz emberből ezt csak hat ismeri el. A horkolás egy […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.