Az ember és a kutya hatott egymás genetikai fejlődésére

1409440_male_german_shepherdA kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is hűséges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejlődésükre.

    A Nature Communications című szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerzői feltárták, hogy a háziasított kutyák agya és emésztőszervrendszere sok szempontból hasonlóképpen alakult, mint az emberé. Meglátásuk szerint a közös környezet is hatást gyakorolt mindkét faj evolúciójára azóta, hogy az ember több tízezer évvel ezelőtt megszelídítette a farkast, és barátjává fogadta.

    A tudósok körében erősen vitatott, hogy a háziasítás pontosan mikor is zajlott le. Az biztos, hogy a kutyák tízezer évvel ezelőtt már az emberi társadalmak szerves részét képezték. Együtt eltemetett kutyák és emberek maradványai Németországban is előkerültek 14 ezer éves sírokból, ami a háziasításra utal, viszont korábbi genetikai tanulmányok a farkasok domesztikálásának eredetét Kínába és a Közel-Keletre helyezték. Nemrégiben az amerikai tudományos akadémia PLoS ONE című kiadványában megjelent az a tanulmányt, amelyben kutatók mitokondriális DNS-vizsgálatok eredményére hivatkozva közölték: a mai kutyák egyik őséé az a 33 ezer éves koponya, amelyet az oroszországi Altáj-hegységben találtak.

    A háziasítás folyamatának megértése végett a mostani tanulmány szerzői a szürke farkasok, őshonos kínai kutyák, tibeti masztiffok, német és belga juhászok DNS-ét elemezték. A genetikai információkat hordozó örökítőanyag vizsgálatából az derült ki, hogy a domesztikált kutyák ősei és a szürke farkasok körülbelül 32 000 évvel ezelőtt válhattak szét egymástól.

    Azóta az ebek háziasítása és evolúciója fokozatosan valósult meg, amit jelez az is, hogy a kutyapopulációban nem voltak hirtelen bekövetkezett drasztikus ingadozások az idők folyamán.

    “A háziasítást gyakran társítják a népsűrűség növekedésével és a lakott területek zsúfoltságának a fokozódásával. Kétségkívül ezek a kedvezőtlennek ítélt környezeti feltételek nyomást gyakorolhattak mindkét faj genetikai újrahangolására” – fejtette ki Kuo-tung Vang, a Kínai Tudományos Akadémia genetikai kutatója.

    A vizsgálat résztvevői összevetették az emberek és az ebek megfelelő génjeit. Arra a megállapításra jutottak, hogy az emésztésért és az anyagcseréért felelős gének hasonló változásokon mentek keresztül mindkét fajnál. Kimutatták azt is, hogy a génmódosulás összeköthető a hús- és növényalapú táplálék arányának nagyjából egy időben lezajlott jelentős eltolódásával mind az embernél, mind a kutyánál.

    Ugyancsak megegyező evolúciós átalakulást fedtek fel a két faj agyának működési folyamataiban, például azoknál a géneknél, amelyek hatással vannak a szerotoninra, az agy egyik “sokfunkciós”, különböző élettani és viselkedési folyamatot szabályozó ingerületátvivő anyagára, kémiai hírvivő molekuláira. –forrás: MTI (http://www.livescience.com/31997-dogs-and-humans-evolved-together.html), fotó: Mark Anderson

Random Posts

  • A mérsékelt alkoholfogyasztás csökkentheti az asztma kockázatát

    Heti néhány pohár alkohol elfogyasztása csökkentheti az asztma kialakulásának kockázatát – derítették ki dán kutatók új tanulmányukban. A légzőszervi betegségek szakembereit […]

  • A baba agyának fejlődéséhez legjobb az anyatej

    Számos kutató úgy vélte, hogy az újszülöttek szellemi fejlődéséhez az anyatejnél is jobb táplálékot lehet készíteni. Egészséges csecsemők vizsgálata viszont […]

  • A korallok mégis ellenállnak a savas környezetnek?

    Ausztrál kutatók szerint a korallok sokkal ellenállóbbak az óceánok savasodásának, mint azt korábban gondolták. Eddig ugyanis a tudományos világ úgy […]

  • Garcinia: hogyan járulhat hozzá egészségünkhöz?

    A Garcinia növénynemzetség Délkelet-Ázsiában őshonos, de ma már szerte Ázsiában, Ausztráliában, és Afrika trópusi valamint déli területein is előfordul. Hétköznapi […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.