Az intelligencia nem az agy méretétől függ

A természetben az emberi agy egyedülálló képességekkel rendelkezik, általa olyan tudásra tettünk szert, mellyel egyetlen más földi élőlény sem rendelkezik. De milyen problémákkal találtuk szembe magunkat az evolúció során, melyek megoldásához ilyen fejlett agyra volt szükségünk? Erre a kérdésre keresi a választ a Duke University vezető kutatója, Dr. Evan MacLean.

MacLeanhez hasonlóan más kutatók is azon a véleményen vannak, hogy agyunk kifejődésének a kulcsa szociális lényünkben keresendő, a nagyszámú csoportokban való élésnek és a kommunikációnak döntő szerepe volt agyunk bonyolultságának kialakulásában. Egy társadalmi környezetben ugyanis nagyon sok minden változik, sok dolgot fejben tartani, például, hogy ki kinek a barátja, ki kinek az ellensége, és ki mire képes – és ez a fajta információfeldolgozás nagyon nehéz az agy számára, mondja MacLean.

357907_ring_tailed_lemurs_2Ezt az elméletet madagaszkári makik segítségével próbálták a tudósok igazolni. Ezek a kis főemlősök származástanilag közeli unokatestvéreinknek tekinthetők. Több makifaj is létezik, vannak olyanok, melyek nagyszámú, tizenhat vagy annál több fős csoportokban élnek, míg mások ritkán verődnek három főnél nagyobb csapatokba. Abban is különböznek, hogy egyes makifajoknak nagyobb az agytérfogata, mint másoknak.

A kutatók hat fajnál vizsgálták meg, mennyire ügyesek, ha emberektől kell élelmet lopniuk. Volt, hogy az ember figyelte a csalit, vagy éppen háttal ült neki, a makiknak kellett kitalálniuk, hogy melyik az alkalmas pillanat az étel elcsenésére. A vizsgálatban azok a makik szerepeltek jobban, akik nagyobb csoportokban élnek a természetben. A probléma megoldásához az állatoknak az ún. szociális intelligenciájukat kellett használniuk. Ám, ha az élelmet közvetett módon kellett elcsenniük, amihez tervezés és nem a szociális jelek felismerése volt szükséges, a kutatók úgy találták, hogy azok a makik is ugyanolyan jól szerepeltek a feladatban, akik kevéssé fejlett szociális intelligenciával rendelkeznek. Tehát a magányosan élő makik kevésbé hatékonyan tudták használni a szociális információkat, de ha általános információkról volt szó, abban ugyanolyan jók voltak, mint a szociálisan fejlettebb makik. A kutatókat főként az lepte meg, hogy az agy mérete alig számított valamit a problémák leküzdésében, sőt, a nagyobb aggyal rendelkező makik voltak azok, akik rosszabbul teljesítettek.

Mindez azt árulta el a kutatók számára, hogy az intelligencia különböző fajtái, mint például a döntéshozó képesség, az élelem megtalálására, a szocializációra vagy a kommunikációra való képesség egymástól függetlenül is kialakulhat. Igaz, hogy az emberek nagyon intelligensek, de a különféle fajok is hasonlóan okosak és ügyesek azokban a képességekben, melyeket az evolúció során a túlélésük érdekében fejlesztettek ki.

A tanulmány eredménye tovább erősíti azt a feltételezést, hogy a nagyobb agy nem feltétlenül jelent nagyobb intelligenciát. A tudósok ugyanis évszázadokon át az agy méretét hasonlították össze a különböző fajoknál, és ez alapján következtettek az intelligenciára, ám úgy tűnik, ez a bonyolult és összetett képesség nem az agy méretével áll összefüggésben.-forrás: VOA-Voice of America, fotó:  biggsy