A grönlandi fókák (Pagophilus groenlandicus) a Kanada keleti partjainál úszó jégtáblákon párosodnak és nevelik kicsinyeiket a tavasz folyamán, majd észak felé indulnak, ahogy a víz melegedni kezd. Ma már azonban egyre több fóka vetődik partra az Egyesült Államok keleti partvidékén, egészen Észak- és Dél-Karolina államokig bezárólag, messze kerülve attól a területtől, ahol az állatoknak lenniük kellene az év ezen időszakában.
Ahogy az Atlanti-óceán északi részén csökken a tengeri jég kiterjedése, egyre növekszik azoknak a fókáknak a száma, amelyek elpusztultan vagy legyengülten sodródnak ki a partra. A PLOS ONE című folyóiratban közölt tanulmány azt sugallja, hogy a tengeri jég mértékének csökkenése legalább részben felelős a fókák partra vetődésének megszaporodásáért.
A szoptatás időszaka után a borjak magukra maradnak. A szakemberek feltételezik, hogy azokban az években, amikor kevés a tengeri jég, a meglévő táblák olyan zsúfolttá válnak, hogy néhány állat a vízbe kényszerül még azelőtt, hogy megtanulna tájékozódni, vagy azt, hogy hol és hogyan kell táplálékot szerezni. Ennek következtében a fiatal állatok a dél felé tartó hajrajok nyomába eredhetnek, vagy egyszerűen eltévedhetnek a vízben.-forrás: MTI, fotó: Dawn
