Sok kisemlős faj tűnt el élőhelyéről az esőerdők szétszabdalása miatt

Sok kisemlős faj tűnt el élőhelyéről az esőerdők szétszabdalása és az ezt követő patkányinvázió miatt – derült ki mesterségesen létrehozott esőerdei szigeten végzett kutatásból.

  jungle-1-1118989-m  Az esőerdők részekre szabdalása miatt egyes érintett fajok gyorsabban kihalhatnak, mint eddig gondolták. A kutatók azt fedezték fel, hogy egy thaiföldi víztározó létrehozásakor keletkezett kis, legfeljebb tíz hektáros őserdei szigetek egyes emlős állatai mindössze öt év alatt eltűntek a területről. Élőhelyük pusztulása mellett újabb veszély is fenyegeti a kis állatokat: a beköltöző mezei patkányok – idézi a BBC hírszolgálata a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányt.

    A nagyobb, legfeljebb 10-56 hektáros területen 25 év alatt pusztultak ki a kisemlősök. A Szingapúri Nemzeti Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője, Luke Gibson elmondta, a kutatók “ökológiai Armageddonnak” nevezték az állatpusztulást.

    A tanulmány a kis testű emlősökre koncentrált, ám a szerzők elmondták, hogy a közepes és nagy testű emlősök is szinte teljesen eltűntek a víztározó mesterséges szigeteiről, holott elefántok, tigrisek és tapírok is éltek a tájon, mielőtt az elárasztás darabokra szakította volna azt.

    Dél-Thaiföldön az 1980-as évek közepén árasztották el a Khao Szok Nemzeti Park 160 négyzetkilométerét egy víztározó építése céljából. Az emelkedő vízszint a trópusi őserdőből száz kis szigetet is létrehozott, ezeket nevezték a kutatók “természetes laboratóriumoknak”. A tudósok 16 kis és közepes sziget kisemlős-populációját vizsgálták meg öt-hét évvel a víztározó elkészülte után, majd újabb 25-26 évvel később.

    Valószínűleg két fő okra vezethető vissza az őshonos kis állatok gyors pusztulása. Megszenvedték egyrészt populációjuk elszigetelődését, másrészt szembe kellett nézniük a behatoló faj támadásaival is – közölte a tanulmány másik szerzője, William Laurance. A területet elárasztó patkányfaj annyira elszaporodott néhány év alatt, hogy kiszorította az őshonos kisemlősöket. A mezei patkány szokása, hogy elfoglalja a megzavart élőhelyeket – például a felszabdalt őserdő szigeteit.

    A vadon részekre szakítása a fajok sokszínűségét fenyegető egyik legnagyobb globális veszedelem. Noha természeti katasztrófa is okozhatja, a fő veszélyt az emberi tevékenység, az urbanizáció és a mezőgazdasági területek terjeszkedése jelenti.

    Gibson szerint a következő évtizedekben egyre gyakoribb lesz a trópusi táj felszabdalása, Brazília atlanti-parti erdeinek például több mint 80 százaléka 50 hektárosnál kisebb töredékekből áll.(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-24229723)-forrás: MTI, fotó ill.: mcleod

 

  • A cápahalászat fenntarthatatlan: évente 100 millió cápát ölnek meg!

    A világ cápapopulációira hatalmas csapást jelent intenzív halászatuk, évente 100 millió vagy akár több állatot ölnek meg egy új tanulmány […]

  • Olvadó világunk

    2011 augusztusában egy akkora jégdarab szakadt le Grönland északnyugati partján, és sodródott ki a tengerre, amire 1962 óta nem volt […]

  • C-vitamin feloldja az agyban az Alzheimer-kór miatt kialakuló lerakódásokat

    A betegségben az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg, melyek az idegsejtek pusztulását okozzák. Legelőször […]

  • Légtisztító hátizsákot tervezett egy holland diák

    A levegőt szennyező ártalmas részecskéket szűri ki viselője környezetéből a “növényi hátizsák”, amelyet a Delfti Műegyetem egy hallgatója tervezett – […]