Sok kisemlős faj tűnt el élőhelyéről az esőerdők szétszabdalása miatt

Sok kisemlős faj tűnt el élőhelyéről az esőerdők szétszabdalása és az ezt követő patkányinvázió miatt – derült ki mesterségesen létrehozott esőerdei szigeten végzett kutatásból.

  jungle-1-1118989-m  Az esőerdők részekre szabdalása miatt egyes érintett fajok gyorsabban kihalhatnak, mint eddig gondolták. A kutatók azt fedezték fel, hogy egy thaiföldi víztározó létrehozásakor keletkezett kis, legfeljebb tíz hektáros őserdei szigetek egyes emlős állatai mindössze öt év alatt eltűntek a területről. Élőhelyük pusztulása mellett újabb veszély is fenyegeti a kis állatokat: a beköltöző mezei patkányok – idézi a BBC hírszolgálata a Science című tudományos lapban megjelent tanulmányt.

    A nagyobb, legfeljebb 10-56 hektáros területen 25 év alatt pusztultak ki a kisemlősök. A Szingapúri Nemzeti Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője, Luke Gibson elmondta, a kutatók “ökológiai Armageddonnak” nevezték az állatpusztulást.

    A tanulmány a kis testű emlősökre koncentrált, ám a szerzők elmondták, hogy a közepes és nagy testű emlősök is szinte teljesen eltűntek a víztározó mesterséges szigeteiről, holott elefántok, tigrisek és tapírok is éltek a tájon, mielőtt az elárasztás darabokra szakította volna azt.

    Dél-Thaiföldön az 1980-as évek közepén árasztották el a Khao Szok Nemzeti Park 160 négyzetkilométerét egy víztározó építése céljából. Az emelkedő vízszint a trópusi őserdőből száz kis szigetet is létrehozott, ezeket nevezték a kutatók “természetes laboratóriumoknak”. A tudósok 16 kis és közepes sziget kisemlős-populációját vizsgálták meg öt-hét évvel a víztározó elkészülte után, majd újabb 25-26 évvel később.

    Valószínűleg két fő okra vezethető vissza az őshonos kis állatok gyors pusztulása. Megszenvedték egyrészt populációjuk elszigetelődését, másrészt szembe kellett nézniük a behatoló faj támadásaival is – közölte a tanulmány másik szerzője, William Laurance. A területet elárasztó patkányfaj annyira elszaporodott néhány év alatt, hogy kiszorította az őshonos kisemlősöket. A mezei patkány szokása, hogy elfoglalja a megzavart élőhelyeket – például a felszabdalt őserdő szigeteit.

    A vadon részekre szakítása a fajok sokszínűségét fenyegető egyik legnagyobb globális veszedelem. Noha természeti katasztrófa is okozhatja, a fő veszélyt az emberi tevékenység, az urbanizáció és a mezőgazdasági területek terjeszkedése jelenti.

    Gibson szerint a következő évtizedekben egyre gyakoribb lesz a trópusi táj felszabdalása, Brazília atlanti-parti erdeinek például több mint 80 százaléka 50 hektárosnál kisebb töredékekből áll.(http://www.bbc.co.uk/news/science-environment-24229723)-forrás: MTI, fotó ill.: mcleod

 

  • Gyaloglás: az első lépés a helyes irányba!

    Fizikai aktivitásunk fokozásának talán legegyszerűbb módja a gyaloglás. Nem csak kemény edzésekkel, vagy ugrálós tornagyakorlatokkal fokozhatjuk ugyanis állóképességünket, az egyszerű […]

  • Élelmiszerek, melyek hosszú távon okoznak elhízást

    Minél több feldolgozatlan növényi élelmiszert „rágcsálunk”, annál nagyobb valószínűséggel őrizhetjük meg ideális testsúlyunkat, állítja a Harvard Közegészségügyi Iskola tanulmánya. Ezzel […]

  • A “C-faktor”: a celebek titka az önbizalom növelésére

    Számos ismert ember egy személyes fejlesztő technikát, az ún. NLP-t (Neuro-Linguistic Programming) használja arra, hogy legyőzze félelmeit, elhessegesse azokat a […]

  • Az ideális testsúly elérése egészséges nassolással

    Az ún. kalória-tudatos fogyasztók nem a koplalásban vagy a napi háromszori érkezésben látják az ideális testsúly elérésének titkát, hiszen tudják, hogy a […]