Az Arktisz jegének olvadása megváltoztathatja az egész északi félteke időjárását

429px-Arctic_Sea_Ice_Minimum_Comparison
A tengeri jég legkisebb kiterjedésének változása az elmúlt évtizedekben az Északi-sarkon

Egy új tanulmány szerint az Északi-sark jegének riasztó ütemű olvadása hatással lehet a teljes északi félteke éghajlatára, és összefüggésben állhat az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárással.

Az elméletben kételkedők szerint ez nem bizonyított. De a Rutgers Egyetem klímakutatójának, Jennifer Francisnek és munkatársainak, a tanulmány szerzőinek erről más a véleménye. Ahogy Francis mondja, elképesztő változás zajlik az Északi-sarkon, és harminc évvel ezelőtthöz képest, ma már csak fele mennyiségű területet borít jég. Továbbá, ha figyelembe vesszük a jég vastagságát is, láthatjuk, hogy a tengeri jégnek csaknem háromnegyedét elveszettük, teszi hozzá.

Az olvadással párhuzamosan az elmúlt évtizedekben mindannyian észlelhetjük az északi féltekén előforduló szélsőséges időjárási viszonyokat: Észak-Amerikában és Európában a rekord kánikulákat és hőhullámokat, valamint Kelet-Ázsiában a pusztító árvizeket, csak hogy néhányat említsünk. Az elmúlt három évtized időjárási adatainak elemzése során a kutatók felfedezték, hogy amikor a nyári időszakban kevesebb volt a jég illetve a hó az Észak-sarkon, sokkal nagyobb valószínűséggel fordultak elő hőhullámok.

Francis szerint a jég- és hóveszteség hatással van az ún. jet streamre, azaz futóáramlásra, mely az északi félteke időjárásának komoly meghatározója. (8-12 km közötti magasságokban a 30°-40° szélességek környékén erőteljesen megnövekszik a szélsebesség. Ezt a jelenséget és légtömeget futóáramlásnak, angolul jet stream-nek nevezzük –f: abako.hu/climate/01_02.htm)

Ezt a légtömeget a sarki és a mérsékelt övi hőmérsékletkülönbség hajtja, és minél nagyobb a különbség, a sebessége is annál nagyobb. Francis megjegyzi, hogy az Északi-sark legalább kétszer olyan gyorsan melegszik, mint bolygónk többi része. Ennek köszönhetően a hőmérsékletkülönbség csökken, és a jet stream is gyengébbé, lassabbá válik. Következésképpen az egyes időjárási viszonyok áramlása is gyengül, s a hőhullámok, a hideg időszakok vagy éppen a felhőszakadások is tovább tartanak.

Ez az elmélet csupán néhány éve létezik, és számos kutatót nem győzött meg az összefüggés. Bár sokak szerint sok igazság lehet benne, egyelőre nincsen elegendő bizonyíték, ami alátámasztaná. Ezzel együtt mindenképen szükséges lenne minél jobban megérteni az előrejelzések miatt, hogyan érinti az Északi-sark olvadása az egész Föld hőmérsékletét, hiszen az elkövetkező évtizedekben az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódni fog, s vele együtt az Arktisz olvadása is. Akár már húsz éven belül teljesen elolvadhat a tengeri jég, és így vagy úgy, megnő az esélye az egyre szélsőségesebb időjárásoknak is. –forrás: VOA-Voice of America

 

Random Posts

  • Szomjan halhatott a gyapjas mamutok egyik utolsó csoportja

    A gyapjas mamutok egyik utolsó csoportja azért halhatott ki, mert nem volt elég ivóvizük – vélik amerikai tudósok.   A jégkorszak […]

  • Egy példás családapa: Hugh Jackman

    Hugh Jackman, korunk egyik legsokoldalúbb és legvonzóbb színésze nemrégiben fedte fel az ausztrál Herald Sun című lapban, milyen fájdalmas volt […]

  • Fehér fűz: a természetes fájdalomcsillapító

    A fehér fűz (Salix alba) gyógyászati felhasználása évezredekre nyúlik vissza. A Távol- Keleten és Európában is régóta ismert gyógyászati jelentősége. […]

  • Mit csináljunk, ha süni téved a kertbe?

    Először is: örüljünk neki! A sünök hasznos rovarpusztítók, segítségükkel igazi biokertészetet valósíthatunk meg kertünkben.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.