Az Arktisz jegének olvadása megváltoztathatja az egész északi félteke időjárását

429px-Arctic_Sea_Ice_Minimum_Comparison
A tengeri jég legkisebb kiterjedésének változása az elmúlt évtizedekben az Északi-sarkon

Egy új tanulmány szerint az Északi-sark jegének riasztó ütemű olvadása hatással lehet a teljes északi félteke éghajlatára, és összefüggésben állhat az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges időjárással.

Az elméletben kételkedők szerint ez nem bizonyított. De a Rutgers Egyetem klímakutatójának, Jennifer Francisnek és munkatársainak, a tanulmány szerzőinek erről más a véleménye. Ahogy Francis mondja, elképesztő változás zajlik az Északi-sarkon, és harminc évvel ezelőtthöz képest, ma már csak fele mennyiségű területet borít jég. Továbbá, ha figyelembe vesszük a jég vastagságát is, láthatjuk, hogy a tengeri jégnek csaknem háromnegyedét elveszettük, teszi hozzá.

Az olvadással párhuzamosan az elmúlt évtizedekben mindannyian észlelhetjük az északi féltekén előforduló szélsőséges időjárási viszonyokat: Észak-Amerikában és Európában a rekord kánikulákat és hőhullámokat, valamint Kelet-Ázsiában a pusztító árvizeket, csak hogy néhányat említsünk. Az elmúlt három évtized időjárási adatainak elemzése során a kutatók felfedezték, hogy amikor a nyári időszakban kevesebb volt a jég illetve a hó az Észak-sarkon, sokkal nagyobb valószínűséggel fordultak elő hőhullámok.

Francis szerint a jég- és hóveszteség hatással van az ún. jet streamre, azaz futóáramlásra, mely az északi félteke időjárásának komoly meghatározója. (8-12 km közötti magasságokban a 30°-40° szélességek környékén erőteljesen megnövekszik a szélsebesség. Ezt a jelenséget és légtömeget futóáramlásnak, angolul jet stream-nek nevezzük –f: abako.hu/climate/01_02.htm)

Ezt a légtömeget a sarki és a mérsékelt övi hőmérsékletkülönbség hajtja, és minél nagyobb a különbség, a sebessége is annál nagyobb. Francis megjegyzi, hogy az Északi-sark legalább kétszer olyan gyorsan melegszik, mint bolygónk többi része. Ennek köszönhetően a hőmérsékletkülönbség csökken, és a jet stream is gyengébbé, lassabbá válik. Következésképpen az egyes időjárási viszonyok áramlása is gyengül, s a hőhullámok, a hideg időszakok vagy éppen a felhőszakadások is tovább tartanak.

Ez az elmélet csupán néhány éve létezik, és számos kutatót nem győzött meg az összefüggés. Bár sokak szerint sok igazság lehet benne, egyelőre nincsen elegendő bizonyíték, ami alátámasztaná. Ezzel együtt mindenképen szükséges lenne minél jobban megérteni az előrejelzések miatt, hogyan érinti az Északi-sark olvadása az egész Föld hőmérsékletét, hiszen az elkövetkező évtizedekben az üvegházhatású gázok kibocsátása folytatódni fog, s vele együtt az Arktisz olvadása is. Akár már húsz éven belül teljesen elolvadhat a tengeri jég, és így vagy úgy, megnő az esélye az egyre szélsőségesebb időjárásoknak is. –forrás: VOA-Voice of America

 

Random Posts

  • Miért alszanak a virágok?

    Miért alszanak a virágok? Nem azért, mert fáradtak, és még csak nem is azért, mert álmosak – a legtöbb tudós […]

  • 10 tévhit a cicákról

    A cicákról nehéz általánosságban elhessegetni a tévhiteket, mert mindegyikük külön egyéniség, és lehet, hogy egyik-másik tulajdonság mégis jellemző rá, de […]

  • Bajban vannak Hawaii őshonos madarai

    A csendes-óceáni Hawaii-szigetek őshonos madárvilágát a kihalás veszélye fenyegeti, köszönhetően az ember által behurcolt invazív állatfajoknak, és élőhelyük zsugorodásának. Az […]

  • A magasabb szén-dioxid szint hatására zöldülnek a száraz élőhelyek

    Eddig a legtöbben úgy gondoltuk, hogy a felmelegedés hatására a Föld száraz régiói még szárazabbá és sivatagosabbá válnak, ám egy […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.