Körültekintően alkalmazzuk az édeskömény-tartalmú gyógyhatású termékeket!

Ernyős virágzata, fotó: Philmarin
Ernyős virágzata, fotó: Philmarin

Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a mediterrán régióban őshonos, de ma már szerte a világon megtalálható évelő növény. Ezt a kellemes illatú gyógynövényt igen sokféleképpen felhasználják, étkezési célokra, fűszerezéshez, valamint különböző egészségügyi probléma kezelésére teáját, érett magját és a belőle nyert olajat. Maga az aromás ízű, ropogós zöldség fogyasztható sütve, párolva, grillezve vagy akár nyersen is, például salátákhoz adva.

Elsősorban emésztési problémáinkat orvosolhatjuk vele, használhatjuk puffadás, gyomor- és bélgörcsök, étvágytalanság ellen, valamint gyomorégés enyhítésére. Kólikás csecsemők számára is ajánlják az édeskömény magból és kamillából készült teát, mert a tapasztalatok szerint enyhíti a gyermek panaszait, és kevesebbet fog sírni.

Felső légúti fertőzések, például hörghurut kezelésére is alkalmazható, és a köhögést is csillapítja.

A népi gyógyászatban más hatásait is feljegyezték, többek között, hogy alkalmas hátfájás ellen, terhesség esetén fokozza a tejtermelést, megkönnyíti a szülést, vízhajtó hatású, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, javítja a látást, továbbá elősegíti a menstruációt, és fokozza a szexuális vágyat.

A középkorban, mint mágikus növényt is nagyra becsülték: Szent Iván éjjelén használták az ajtóba, ablakokba függesztve vagy a kulcslyukba helyezve, hogy megvédje a házat az ártó szellemektől.

Az édesköményből készült gyógyhatású termékek fogyasztása nagy valószínűséggel biztonságosnak tekinthető, ha az ajánlott dózisban fogyasztjuk. A csecsemők számára adható készítményt legfeljebb csak egy hétig alkalmazzuk az előírt adagolásban. Az édeskömény allergiát is kiválthat, különösen azoknál, akik már amúgy is érzékenyek a zellerre, a répára. Édeskömény hatására a bőr a napfényre érzékenyebbé válhat, és könnyebben leéghet, ezt vegyük figyelembe a fogyasztása során, és védjük jobban a bőrünket.

Élelmiszerként fogyaszthatjuk, de gyógyászati mennyiségben inkább kerüljük az édeskömény használatát terhesség és szoptatás idején. Eddig mindössze két esetben fordult elő, hogy édesköményt fogyasztó szoptató anyuka csecsemőjénél idegkárosodást okozott ez a gyógynövény.

Szintén kerüljük a fogyasztását, olyan hormonérzékeny betegségek esetén, mint az emlő-, méh- vagy petefészekrák, endometriózis vagy méhfibróma, mert az édeskömény ösztrogénszerűen viselkedhet a szervezetben, és ronthat az állapoton.

Egyik alkotórésze az esztragol nevű vegyület, mely bizonyítottan rákkeltő hatású, s emiatt újabban egyre több kutatás középpontjában áll az édeskömény biztonságosságának felülvizsgálata. Az egyik ilyen irányú kutatás azt állapította meg, hogy mivel az édeskömény tea fogyasztása során az esztragol nem tisztán kerül a szervezetbe, hanem más, antioxidáns hatású vegyületekkel, többek között epigallokatekinnel és egyéb flavonoidokkal, ezek egyfajta védő szerepet töltenek be, és ellensúlyozzák a lehetséges káros hatást. –források: Evid Based Complement Alternat Med. 2012; 2012: 860542., Pharmacognosy Res. 2012 Apr-Jun; 4(2): 104–108.

  • Felére csökkent az afrikai elefántok agyarának hossza az orvvadászat miatt

    Az orvvadászat természetes visszahatásaként felére csökkent az afrikai elefántok agyarának átlagos hossza az utóbbi százötven évben az Oxfordi Egyetem kutatói […]

  • Eduardo Yáñez Juan del Diablo szerepével Eduardo Palomo előtt is tiszteleg

    Aki látta annak idején a nagy sikerű ’Megveszem ezt a nőt’ című telenovellát, bizonyára emlékszik Eduardo Palomo-ra, aki nagyszerűen alakította […]

  • A szép és egészséges bőr titka

    Vitaminokkal, ásványi anyagokkal és különleges formulákkal teli krémek állnak rendelkezésünkre, hogy szép és ragyogó kinézetű legyen a bőrünk. Csakhogy, ha […]

  • „Zöld koktélok”: a fiatalság forrásai

    A zöld színű zöldséglevekben lévő klorofill és enzimek, valamint erős, lúgosító hatásuk mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezeket az italokat az […]