Körültekintően alkalmazzuk az édeskömény-tartalmú gyógyhatású termékeket!

Ernyős virágzata, fotó: Philmarin
Ernyős virágzata, fotó: Philmarin

Az édeskömény (Foeniculum vulgare) a mediterrán régióban őshonos, de ma már szerte a világon megtalálható évelő növény. Ezt a kellemes illatú gyógynövényt igen sokféleképpen felhasználják, étkezési célokra, fűszerezéshez, valamint különböző egészségügyi probléma kezelésére teáját, érett magját és a belőle nyert olajat. Maga az aromás ízű, ropogós zöldség fogyasztható sütve, párolva, grillezve vagy akár nyersen is, például salátákhoz adva.

Elsősorban emésztési problémáinkat orvosolhatjuk vele, használhatjuk puffadás, gyomor- és bélgörcsök, étvágytalanság ellen, valamint gyomorégés enyhítésére. Kólikás csecsemők számára is ajánlják az édeskömény magból és kamillából készült teát, mert a tapasztalatok szerint enyhíti a gyermek panaszait, és kevesebbet fog sírni.

Felső légúti fertőzések, például hörghurut kezelésére is alkalmazható, és a köhögést is csillapítja.

A népi gyógyászatban más hatásait is feljegyezték, többek között, hogy alkalmas hátfájás ellen, terhesség esetén fokozza a tejtermelést, megkönnyíti a szülést, vízhajtó hatású, gyulladásgátló, fájdalomcsillapító, javítja a látást, továbbá elősegíti a menstruációt, és fokozza a szexuális vágyat.

A középkorban, mint mágikus növényt is nagyra becsülték: Szent Iván éjjelén használták az ajtóba, ablakokba függesztve vagy a kulcslyukba helyezve, hogy megvédje a házat az ártó szellemektől.

Az édesköményből készült gyógyhatású termékek fogyasztása nagy valószínűséggel biztonságosnak tekinthető, ha az ajánlott dózisban fogyasztjuk. A csecsemők számára adható készítményt legfeljebb csak egy hétig alkalmazzuk az előírt adagolásban. Az édeskömény allergiát is kiválthat, különösen azoknál, akik már amúgy is érzékenyek a zellerre, a répára. Édeskömény hatására a bőr a napfényre érzékenyebbé válhat, és könnyebben leéghet, ezt vegyük figyelembe a fogyasztása során, és védjük jobban a bőrünket.

Élelmiszerként fogyaszthatjuk, de gyógyászati mennyiségben inkább kerüljük az édeskömény használatát terhesség és szoptatás idején. Eddig mindössze két esetben fordult elő, hogy édesköményt fogyasztó szoptató anyuka csecsemőjénél idegkárosodást okozott ez a gyógynövény.

Szintén kerüljük a fogyasztását, olyan hormonérzékeny betegségek esetén, mint az emlő-, méh- vagy petefészekrák, endometriózis vagy méhfibróma, mert az édeskömény ösztrogénszerűen viselkedhet a szervezetben, és ronthat az állapoton.

Egyik alkotórésze az esztragol nevű vegyület, mely bizonyítottan rákkeltő hatású, s emiatt újabban egyre több kutatás középpontjában áll az édeskömény biztonságosságának felülvizsgálata. Az egyik ilyen irányú kutatás azt állapította meg, hogy mivel az édeskömény tea fogyasztása során az esztragol nem tisztán kerül a szervezetbe, hanem más, antioxidáns hatású vegyületekkel, többek között epigallokatekinnel és egyéb flavonoidokkal, ezek egyfajta védő szerepet töltenek be, és ellensúlyozzák a lehetséges káros hatást. –források: Evid Based Complement Alternat Med. 2012; 2012: 860542., Pharmacognosy Res. 2012 Apr-Jun; 4(2): 104–108.

  • Ezért érdemes szőlőmag-kivonatot szedni!

    A szőlő az egyik legegészségesebb és legtáplálóbb gyümölcs. Nem csak a húsa, hanem a héja és a magja is értékes […]

  • C-vitamin feloldja az agyban az Alzheimer-kór miatt kialakuló lerakódásokat

    A betegségben az agy bizonyos területein kórosan megváltozott fehérjehalmazok, úgynevezett amiloid plakkok jelennek meg, melyek az idegsejtek pusztulását okozzák. Legelőször […]

  • Milyen betegségek kockázatát csökkenthetjük tojással?

    Az egészséges életmód egyik ismert feltétele a koleszterinszegény táplálkozás, ezért egy ma már elavult táplálkozási tanács miatt, sokak szemében a […]

  • Krumplis lecsó

    Három fej vöröshagymát apróra vágunk, három közepes nagyságú burgonyát pedig karikára. Együtt dinszteljük őket olajon fedő alatt, míg a burgonya […]