Nem mindegy, mit eszünk, ha tartani akarjuk a súlyunkat

A legtöbb ember nehezen tartja meg a fogyókúrával elért súlyát, a leadott kilók könnyen visszajöhetnek, ha nem figyelünk oda étrendünk összeállítására. Hat túlsúlyos emberből mindössze egy képes megtartani a súlycsökkenésének legalább tíz százalékát. A visszahízás leggyakoribb okai, hogy csökken a motiváció, és hogy nem tartunk a kúra után is egy ésszerű étrendet, valamint nem mozgunk eleget. Ráadásul a súlycsökkenés miatt lelassul az anyagcsere is, és emiatt kevesebb kalóriát éget el a szervezet.

A legújabb kutatások szerint, étrendünk szénhidrát, zsír és fehérje aránya döntő tényező lehet abban, hogy megtartsuk ideális testsúlyunkat, felfedezték ugyanis, hogy testünk számára nem minden kalória egyforma.

Dr. Cara Ebbeling és dr. David Ludwig, a Bostoni gyermekkórház orvosai által vezetett kutatócsoport egy négyéves tanulmány során tárta fel, hogy a különféle étrendeknek milyen szerepe van a kalóriák elégetésében egy fogyókúra után.

A vizsgálatban huszonegy, 18 és 40 év közötti felnőtt vett részt, akiknek egy bevezető fogyókúra alkalmával testsúlyuk 10-15 százalékától sikerült megszabadulniuk.

Minden résztvevő kezdeti BMI-indexe 27 vagy a feletti értékű volt. A fogyás után a résztvevők három különböző étrendet követtek véletlenszerű sorrendben egyenként négy hétig.

Mindegyik étrend ugyannyi kalóriát tartalmazott, de a szénhidrát, a fehérje és a zsír aránya eltérő volt.

Az első diéta kevés zsírt tartalmazott, a szénhidrát, a fehérje és zsír aránya 60-20-20 százalék volt.

A második egy alacsony glikémiás-indexű diéta volt (mely megakadályozta a vércukorszint hirtelen emelkedését étkezés után), és 40 százalék szénhidrátot, 40 százalék zsírt és 20 százalék fehérjét tartalmazott.

A harmadik pedig egy igen alacsony szénhidráttartalmú étrend volt (Atkins-diéta), melyben a kalóriák 10 százaléka a szénhidrátokból, 60 százaléka a zsírból és 30 százaléka a fehérjéből származott.

A kutatók mérték a résztvevők energiafelhasználását, és az anyagcsere egyéb vonatkozásait, és úgy találták, hogy a három étrendben különböző mértékben égtek el a naponta bevitt kalóriák.

A nagyon alacsony szénhidráttartalmú étkezés során átlagosan naponta 3137 kalóriát égetett el a szervezet, az alacsony glikémiás indexű diéta során ennél kevesebb, 2937 kalória, míg az alacsony zsírtartalmú diétával még kevesebb, 2812 kcal égett el.

A kutatók megfigyelték, hogy a szervezet hormonszintjei is különböztek az egyes diéták során.

Bár a legnagyobb javulást az anyagcserében a nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrenddel lehetett elérni, a szervezetben ezzel párhuzamosan nőtt a kortizol nevű stressz hormon szintje, mely összefüggésbe hozható a cukorbetegség és a szívbetegség magasabb kockázatával. Az alacsony glikémiás indexű étrend hasonló előnyökkel jár, mint a nagyon alacsony szénhidráttartalmú étrend, csak annak káros mellékhatásai nélkül, ezért a kutatók szerint az alacsony glikémiás indexű étkezés a legjobb választás a tartós fogyás és a szívbetegségek megelőzése szempontjából.

A szakértők úgy vélik, hogy ehhez az étrendhez- mely sok kevésbé feldolgozott gabonát, zöldséget és hüvelyest tartalmaz – könnyebb ragaszkodni és egyszerűbb is betartani, mint a másik két étrendet. Mivel nem kell szigorúan egyik tápanyagcsoportot sem kiküszöbölni az étrendből, vélhetően könnyebb hosszú távon e szerint étkezni.

A tanulmányt 2012. június 27-én, az American Medical Association című újságban tették közzé.-forrás: NIH-National Institutes of Health, fotó: Schwäbin

 

Random Posts

  • Október 4.: az Állatok Világnapja

    Minden évben ezen a napon ünnepeljük világszerte az állatok napját. Akik az életüket megosztják valamilyen szőrös vagy tollas baráttal, náluk […]

  • Félelmetes felfedezés agymintákban

    Légszennyezésből származó apró szemcséket talált emberi agyszövetmintákban egy új kutatás – adta hírül BBC News.   Sok tanulmány vizsgálta a szennyezett […]

  • Sikeres a chipscsomagolás gyűjtő akció

    Európában először hazánkban oldódott meg a sós ropogtatnivalók csomagolásának újrahasznosítása  Húszezer sós chipses zacskót gyűjtöttek össze fél év alatt a […]

  • Hangulatunk javítására és gyulladások ellen: orvosi zsálya illóolaj

    A mediterrán eredetű orvosi zsálya (Salvia officinalis) a középkor egyik legfontosabb gyógynövénye volt, szinte nem is akadt olyan betegség, melynek […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.