Az ausztráliai Nagy-korallzátony lehet a globális korallfehéredés következő áldozata

Az ausztráliai Nagy-korallzátony lehet a 2014 óta pusztító globális korallfehéredés következő áldozata – figyelmeztetnek kutatók.

800px-Great_Barrier_Reef_024_(5432661883)

Szakemberek a héten jelentették be, hogy a jelenség, amely már most a történelem eddigi leghosszabb tömeges korallpusztulása, akár 2017-ig is eltarthat. A hawaii és a Fidzsi-szigeteki koralltelepek az elmúlt két évben már kétszer is megtapasztalták a területre érkező meleg víz pusztító hatását.
“Kutatások bizonyítják, hogy a globális felmelegedés növeli a tömeges korallfehéredés beindulásának gyakoriságát, amit a korallok újra és újra megsínylenek” – mondta Mark Eakin, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) korallmegfigyelő programjának koordinátora. Hozzátette, a nagy probléma az, hogy a koralltelepeknek idő kell a regenerálódáshoz, így, ha túlságosan gyakran kerülnek szorult helyzetbe, akkor eltűnhetnek és algák, valamint tengeri füvek vehetik át a helyüket.
A bolygó korallállományait tizedelő meleg óceánvíz most elérkezett a világ legnagyobb koralltelepéhez, amelynek jövője a következő három-négy hét időjárási viszonyaitól függ. A szakemberek ezért most rossz időben reménykednek, ha ugyanis megmarad a jó idő, akkor az tovább erősíti a melegedést, néhány kiadós vihar azonban segítene felkavarni a vizet, hogy annak hőmérséklete ne változzon.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok ismertetőjegye. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad vissza. Amennyiben a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és ezen keresztül az emberekre is.
A NOAA szerint 1998-ban a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására hatalmas mennyiségű meleg víz áramlott szét a bolygón, elpusztítva a világ korallállományának egyhatodát, és súlyosan károsítva a Nagy-korallzátony felét – idézte fel a The Guardian című brit lap internetes oldala.
Tizenkét évvel később a jelenség megismétlődött, és tavaly októberben a NOAA bejelentette, hogy immár a harmadik globális korallfehéredés közepén járunk. A kutatók szerint a mostani jelenség várhatóan a világ korallállományának 38 százalékát érinti és 5 százalék valószínűleg örökre odavész.
A legnagyobb veszélyben Kiribati, a Csendes-óceán déli része és az Indiai-óceán van, és a legfrissebb jelentések szerint jelenleg Új-Kaledóniát sújtja a jelenség. A korallfehéredés idővel a Csendes-óceán északi részén és a Karib-térségben is felütheti a fejét.-forrás: MTI, fotó:Steve Evans

 

Random Posts

  • 10 egyszerű tipp a koleszterinszint csökkentésére

    Magas koleszterinszinttel egy sor súlyos, életet veszélyeztető betegség – érelmeszesedés, trombózis, infarktus – kialakulását kockáztatjuk. Pedig egyáltalán nem nehéz elérni, […]

  • Nyitottak a környezetvédelemre a magyarok, mégsem zöld szemlélettel vásárolnak

    A lakosság 67 százaléka szívesebben vásárolna környezetbarát csomagolásban kapható élelmiszert, ha ez nem befolyásolja a termék árát, további 15,2 százalék pedig […]

  • A rossz szájhigiénia növeli az Alzheimer-kór kockázatát

    Nagyobb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata azoknál az embereknél, akik nem ápolják rendszeresen fogaikat – derítette ki egy brit kutatás.     A […]

  • Kamikazehangyák védelmezik a borneói kolóniákat

    Johan Billen, a Leuveni Katolikus Egyetem kutatója csoportjával azt fedezte fel, hogy a Borneó szigetén honos ácshangyafaj, a Camponotus cylindricus […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.