Együnk több rostot, és éljünk tovább!

salad-1320850A rostokban gazdag étrend bizonyítottan megnöveli az élettartamot. Nem az a feladatuk, hogy jóllakjunk tőlük, nem is az, hogy energiát adjanak, bár közvetett módon ebben is segítenek. Legfontosabb forrásaik a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, például a barna kenyér, a korpa, az árpa, a zab, a hüvelyesek – bab, borsó, lencse-, a zöldségek és a gyümölcsök, beleértve az aszalt gyümölcsöt is. Ha rostszegényen táplálkozunk, az divertikulózis kialakulásához is vezethet.

A rostok, más néven ballasztanyagok gyakorlatilag emésztetlenül jutnak át a bélcsatornán. Legnagyobb jelentőségük a bélműködés serkentésében van. Mivel nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, a béltartalom nem válik szárazzá, és könnyebben halad át a bélcsatornán. Ennek érdekében a napi másfél-két liter víz fogyasztása is elengedhetetlen.

 Ha a béltartalom felhalmozódik a bélben, akkor nyomást gyakorol a bél falára. Ennek következményeként a falon zsákocskák türemkednek ki. Ezt a betegséget nevezzük divertikulózisnak. Sok embernél megtalálhatóak a divertikulumok, de mivel általában tünetmentes a jelenlétük, nem is tudnak róluk. Olykor hasmenést vagy görcsöket okozhatnak.

Ha azonban nem állunk át a rostokban gazdagabb táplálkozásra, a betegség súlyossá válhat, gyulladás jöhet létre.

Az is fontos, hogy alaposan rágjuk meg az ételt, mert például a magvak megrekedhetnek a zsákocskákban, ami szintén gyulladást okozhat.

A rostok mellett jó hatással van a tornázás, a kevesebb alkohol- és koffeinfogyasztás, és a cigaretta elhagyása.

 A rostok nem csupán a vizet kötik meg, hanem a zsírokat is, ezáltal csökkentik a koleszterinszintet

Fogyókúrázóknak is előnyös a rostok fogyasztása, mert teltségérzetet okoznak, így csökkentik az éhségérzetet, emellett a bélműködést és az anyagcserét is fokozzák.

Megfelelő rostbevitellel megakadályozhatjuk az elhízás okozta cukorbetegség és a bélrendszeri daganatos megbetegedések kialakulását.

 A rostok segítik a salakanyagok, és velük együtt a méreganyagok, így a rákkeltő anyagok kiürülését szervezetünkből. Segítségükkel megtisztíthatjuk bélrendszerünket, ami azért is fontos, mert a vitaminok, ásványi anyagok és aminosavak a vékonybélben szívódnak fel.

 Ha eddig nem tartalmazott az étrendünk elegendő rostot, arra kell figyelnünk, hogy fokozatosan növeljük a táplálkozással felvett mennyiségüket. Napi 30 gramm megfelelő mennyiséget jelent.

A zöldségek és gyümölcsök 100 grammja átlagosan 4 gramm (0,2-9 gr) nyers rostot tartalmaz, legnagyobb mennyiségben a bab, zöldborsó, lencse, körte, málna és ribizli. A rozsos kenyér 100 grammjával 7,6 gramm élelmi rostot juttathatunk szervezetünkbe, a zabpehellyel 10 grammot, búzakorpával 14 grammot.

A péksütemények 100 grammonként átlagosan 1 grammnyi rostot rejtenek magukban. A teljes kiőrlésű kekszeket is felvehetjük étrendünkbe, mint remek rostforrásokat.

A tojás, a tejtermékek, a húsok- és húskészítmények nem tartalmaznak rostot.

Fotó: Arne Vanhove

Random Posts

  • Egy természetes immunerősítő: a béta-glükán

    A béta-glükán egy rostfajta, melyet baktériumok és gombák –shiitake, reishi – sejtfalában, zöldmoszatban, valamint árpában, zabban, rozsban, sütőélesztőben találunk.  A […]

  • Sült krumpli és sült csirke: út a korai halálhoz?

    Egy új tanulmány szerint a sült ételek rendszeres fogyasztása – úgy mint sült csirke, sült burgonya – idő előtti elhalálozáshoz […]

  • Csökkenthető-e a mellrák kockázata több rozsfogyasztással?

    A rozs több rostot és biológiailag aktív vegyületet tartalmaz, mint bármely más gabonaféle, melyet kenyérkészítéshez használnak. Eddigi kutatások szerint, a […]

  • A ketogén-diéta késleltetheti az öregedés hatását

    A ketogén diéta, azaz alacsony szénhidrát- és kalóriatartalmú, de magas zsírtartalmú étrend, késleltetheti, és akár vissza is fordíthatja az öregedés […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.