A rostokban gazdag étrend bizonyítottan megnöveli az élettartamot. Nem az a feladatuk, hogy jóllakjunk tőlük, nem is az, hogy energiát adjanak, bár közvetett módon ebben is segítenek. Legfontosabb forrásaik a teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, például a barna kenyér, a korpa, az árpa, a zab, a hüvelyesek – bab, borsó, lencse-, a zöldségek és a gyümölcsök, beleértve az aszalt gyümölcsöt is. Ha rostszegényen táplálkozunk, az divertikulózis kialakulásához is vezethet.
A rostok, más néven ballasztanyagok gyakorlatilag emésztetlenül jutnak át a bélcsatornán. Legnagyobb jelentőségük a bélműködés serkentésében van. Mivel nagy mennyiségű vizet képesek megkötni, a béltartalom nem válik szárazzá, és könnyebben halad át a bélcsatornán. Ennek érdekében a napi másfél-két liter víz fogyasztása is elengedhetetlen.
Ha a béltartalom felhalmozódik a bélben, akkor nyomást gyakorol a bél falára. Ennek következményeként a falon zsákocskák türemkednek ki. Ezt a betegséget nevezzük divertikulózisnak. Sok embernél megtalálhatóak a divertikulumok, de mivel általában tünetmentes a jelenlétük, nem is tudnak róluk. Olykor hasmenést vagy görcsöket okozhatnak.
Ha azonban nem állunk át a rostokban gazdagabb táplálkozásra, a betegség súlyossá válhat, gyulladás jöhet létre.
Az is fontos, hogy alaposan rágjuk meg az ételt, mert például a magvak megrekedhetnek a zsákocskákban, ami szintén gyulladást okozhat.
A rostok mellett jó hatással van a tornázás, a kevesebb alkohol- és koffeinfogyasztás, és a cigaretta elhagyása.
A rostok nem csupán a vizet kötik meg, hanem a zsírokat is, ezáltal csökkentik a koleszterinszintet
Fogyókúrázóknak is előnyös a rostok fogyasztása, mert teltségérzetet okoznak, így csökkentik az éhségérzetet, emellett a bélműködést és az anyagcserét is fokozzák.
Megfelelő rostbevitellel megakadályozhatjuk az elhízás okozta cukorbetegség és a bélrendszeri daganatos megbetegedések kialakulását.
A rostok segítik a salakanyagok, és velük együtt a méreganyagok, így a rákkeltő anyagok kiürülését szervezetünkből. Segítségükkel megtisztíthatjuk bélrendszerünket, ami azért is fontos, mert a vitaminok, ásványi anyagok és aminosavak a vékonybélben szívódnak fel.
Ha eddig nem tartalmazott az étrendünk elegendő rostot, arra kell figyelnünk, hogy fokozatosan növeljük a táplálkozással felvett mennyiségüket. Napi 30 gramm megfelelő mennyiséget jelent.
A zöldségek és gyümölcsök 100 grammja átlagosan 4 gramm (0,2-9 gr) nyers rostot tartalmaz, legnagyobb mennyiségben a bab, zöldborsó, lencse, körte, málna és ribizli. A rozsos kenyér 100 grammjával 7,6 gramm élelmi rostot juttathatunk szervezetünkbe, a zabpehellyel 10 grammot, búzakorpával 14 grammot.
A péksütemények 100 grammonként átlagosan 1 grammnyi rostot rejtenek magukban. A teljes kiőrlésű kekszeket is felvehetjük étrendünkbe, mint remek rostforrásokat.
A tojás, a tejtermékek, a húsok- és húskészítmények nem tartalmaznak rostot.
Fotó: Arne Vanhove
