Milyen egészségi problémákra jó a szója valójában?

soja-2-1622713A szója a hüvelyesek családjába tartozik, akárcsak a bab vagy a borsó. A mag, azaz a szójabab az ázsiai étrendnek már többezer éve szerves része. A magas fehérjetartalmú magvak izoflavon molekulákat tartalmaznak, ún. fitoösztrogéneket, melyek hasonlóak a női ösztrogén hormonhoz. A szójabab megfőzhető és megehető, de a szójababból többféle élelmiszer is készül, az ún. tofu más néven szójatúró, húspótló élelmiszerek, de még szójaital is.

A szójafogyasztáshoz több egészségügyi előny is kapcsolódik, és sokan éppen azért fogyasztják, akár étrendkiegészítő (tabletta vagy kapszula) formájában is, hogy bizonyos betegségek kockázatát csökkentsék, úgy mint csontritkulás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, memóriaproblémák, mellrák, prosztatarák, illetve a klimaxos tünetek enyhítésére.

A szójával végzett tudományos kutatások valóban alátámasztják a koleszterincsökkentő hatását, napi fogyasztása kis mértékben csökkenti a „rossz”, azaz LDL koleszterin szintjét, illetve hatásos lehet a menopauza tüneteinek, például a kellemetlen hőhullámoknak a csökkentésére. Újabb kutatások szerint pozitívan hat a verbális memóriára is.

A kutatások továbbra is folynak a szója pozitív hatásaival kapcsolatban, de egyelőre nincsenek tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy tényleg eredményesen alkalmazható más egészségügyi problémák esetén.

Amennyiben valaki élelmiszerként fogyasztja, biztonságosnak tekinthető, étrendkiegészítőként (tabletta, kapszula formájában, melyek a hatóanyagokat koncentráltan tartalmazzák) való bevitele hosszú távon viszont nem javasolt. Mellékhatásként kisebb gyomor-és bélproblémákat okozhat, hányingert, puffadást, székrekedést, vagy allergiás reakciókat, bőrkiütést, és légzési problémákat, melyek azonban ritkán fordulnak elő (NCCAM-National Center for Complementary and Alternative Medicine).

A szója izoflavonoidok hosszú távú fogyasztásának biztonságosságát még nem állapították meg, ugyanakkor vannak olyan betegségek, melyeknél kifejezetten ellenjavallt a fogyasztása. Az izoflavon tartalmú kiegészítők fogyasztása eredményezheti a méh nyálkahártya megvastagodását, mely idővel méhrák kialakulásához is vezethet. Olyan rákbetegségek esetén sem ajánlott a szedése, melyek hormonérzékenyek, és a rákos sejtek a hormonális hatásra növekedéssel reagálnak. Mivel a fitoösztrogének is hormonhatású vegyületek, mell- petefészek- és méhrák esetén – illetve ha ezeknek a betegségeknek fennáll a kockázata – akkor ellenjavallt az ilyen hormonhatású étrendkiegészítők használata, vagy meg kell beszélni a kezelőorvossal.-fotó: Luiz Baltar

 

Random Posts

  • Kevesebb hússal a világ egészségesebb, hűvösebb és gazdagabb lenne

    Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, jelentősen csökkenne […]

  • Miért érdemes omega-3-zsírsavat fogyasztani?

    Az omega-3 zsírsav egyike azon többszörösen telítetlen, ún. esszenciális zsírsavaknak, melyek létfontosságúak a szervezet egészségéhez, és elengedhetetlenek a normális növekedéshez. Az omega-6-zsírsav a […]

  • Rosszcsont kölykök

    Ki tud ellenállni az aranyos bájos kis kutyakölyköknek, még ha éktelenül sokat rosszalkodnak is? Az ember legszívesebben naphosszat csak kényeztetné […]

  • A gyulladáscsökkentő ananász

    Az általunk is ismert háziasított ananász eredetéről keveset tudunk, de valószínűleg Brazília déli részéből vagy Paraguayból származik. Mi, Európában Kolombusz révén […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.