Milyen egészségi problémákra jó a szója valójában?

soja-2-1622713A szója a hüvelyesek családjába tartozik, akárcsak a bab vagy a borsó. A mag, azaz a szójabab az ázsiai étrendnek már többezer éve szerves része. A magas fehérjetartalmú magvak izoflavon molekulákat tartalmaznak, ún. fitoösztrogéneket, melyek hasonlóak a női ösztrogén hormonhoz. A szójabab megfőzhető és megehető, de a szójababból többféle élelmiszer is készül, az ún. tofu más néven szójatúró, húspótló élelmiszerek, de még szójaital is.

A szójafogyasztáshoz több egészségügyi előny is kapcsolódik, és sokan éppen azért fogyasztják, akár étrendkiegészítő (tabletta vagy kapszula) formájában is, hogy bizonyos betegségek kockázatát csökkentsék, úgy mint csontritkulás, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, memóriaproblémák, mellrák, prosztatarák, illetve a klimaxos tünetek enyhítésére.

A szójával végzett tudományos kutatások valóban alátámasztják a koleszterincsökkentő hatását, napi fogyasztása kis mértékben csökkenti a „rossz”, azaz LDL koleszterin szintjét, illetve hatásos lehet a menopauza tüneteinek, például a kellemetlen hőhullámoknak a csökkentésére. Újabb kutatások szerint pozitívan hat a verbális memóriára is.

A kutatások továbbra is folynak a szója pozitív hatásaival kapcsolatban, de egyelőre nincsenek tudományos bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy tényleg eredményesen alkalmazható más egészségügyi problémák esetén.

Amennyiben valaki élelmiszerként fogyasztja, biztonságosnak tekinthető, étrendkiegészítőként (tabletta, kapszula formájában, melyek a hatóanyagokat koncentráltan tartalmazzák) való bevitele hosszú távon viszont nem javasolt. Mellékhatásként kisebb gyomor-és bélproblémákat okozhat, hányingert, puffadást, székrekedést, vagy allergiás reakciókat, bőrkiütést, és légzési problémákat, melyek azonban ritkán fordulnak elő (NCCAM-National Center for Complementary and Alternative Medicine).

A szója izoflavonoidok hosszú távú fogyasztásának biztonságosságát még nem állapították meg, ugyanakkor vannak olyan betegségek, melyeknél kifejezetten ellenjavallt a fogyasztása. Az izoflavon tartalmú kiegészítők fogyasztása eredményezheti a méh nyálkahártya megvastagodását, mely idővel méhrák kialakulásához is vezethet. Olyan rákbetegségek esetén sem ajánlott a szedése, melyek hormonérzékenyek, és a rákos sejtek a hormonális hatásra növekedéssel reagálnak. Mivel a fitoösztrogének is hormonhatású vegyületek, mell- petefészek- és méhrák esetén – illetve ha ezeknek a betegségeknek fennáll a kockázata – akkor ellenjavallt az ilyen hormonhatású étrendkiegészítők használata, vagy meg kell beszélni a kezelőorvossal.-fotó: Luiz Baltar

 

  • Úgy érzi túl „nagy” a mozgáshoz? Ez ne vegye el a kedvét!

    Ha alkatilag nagyobbak, testesebbek vagyunk, vagy éppen vannak rajtunk plusz kilók, sokszor nagyon nehéznek érezzük, hogy belevágjunk bármilyen mozgásformába. A […]

  • Fájdalomenyhítés természetes módszerekkel

    A fájdalom mindannyiunk életének meghatározó része, befolyásolja mindennapjainkat, teljesítményünket. Különösen a krónikus fájdalmak, köszvény, ízületi gyulladás tudja megkeseríteni az ember […]

  • Spenótos-rikottás tortilla

    Hozzávalók: Olaj vagy vaj Egy kis fej vöröshagyma Fokhagyma-krém 20-25 dkg rikotta 1 pohár tejföl (140 gr) Készen kapható, puha […]

  • Mennyit fogyhatunk afrikai mangó kivonattal?

    Az afrikai mangó (Irvingia gabonensis) Nyugat-Afrikában őshonos fa, mely ma már Közép- és Nyugat-Afrikában az egyik legjelentősebb termesztett növénnyé vált. […]