A legfontosabb lépések a szívbetegség kockázatának csökkentésében

lolly-in-the-sun-1310907A szakértők szerint a szívbetegségek kockázata egyszerűen csökkenthető, ha egészséges életmódot folytatunk. Az első lépés azonban, hogy tisztában legyünk azzal, nekünk mekkora az esélyünk a betegség kialakulására, azaz milyen rizikótényezők vannak jelen az életünkben, hiszen ezek nem csak növelik a betegség kockázatát, hanem a már kifejlődött betegséget is súlyosbíthatják.

Bizonyos rizikófaktorok – mint a korosodás vagy a családi öröklött hajlam – nem befolyásolhatók. Ám számos igen súlyosan hajlamosító tényezőt ellenőrzésünk alatt tarthatunk, és rajtunk múlik, hogy ezeken javítunk-e illetve száműzzük-e őket az életünkből. Ilyenek a:

– magas koleszterinszint

– magas vérnyomás

– dohányzás

– túlsúly

– cukorbetegség

– fizikai aktivitás hiánya

Sok embernél egyszerre több negatív hatás is megtalálható. A szív védelme érdekében a lehető legtöbbtől próbáljunk megszabadulni, mert ezek együttesen erősítik egymás hatását.

Egy középkorú nő vagy férfi számára egy vagy több hajlamosító tényező már jelentősen növeli a szívinfarktus kockázatát. Egy nőnél például, akinél legalább két jelentősen hajlamosító faktor megtalálható, háromszor nagyobb az esélye arra, hogy esetében egy infarktus végzetes lesz, azokhoz a nőkhöz képest, akiknél csak egyetlen faktor fordul elő.

Legyünk tisztában a koleszterinszintünkkel, vérnyomásunkkal, testsúlyunkkal, orvosunkkal méressük meg ezeket. Minél magasabb a koleszterinszint, annál nagyobb a szívbetegség és az infarktus kockázata. A magas koleszterinszint önmagában nem okoz tüneteket, ezért ellenőrzés nélkül nem fogjuk megtudni, hogy vajon nem-e túl magas vérünkben a mennyisége.

A magas vérnyomás szintén néma betegség, nincsenek jelei, és nem csak a szívbetegségnek, hanem a stroke-nak is az egyik legnagyobb rizikófaktora.

A vérnyomásmérés során mért értékek, a szisztolés és diasztolés nyomás egészséges felnőttnél 120-140 Hgmm, illetve 75-90 Hgmm. Ha vérnyomásunkat ebben a tartományban vagy ez alatt tudjuk tartani, azzal sokat teszünk szívünk egészségéért.

Nagyon fontos, hogy ne csak az egyik, hanem mindkét karban meg legyen mérve a vérnyomás, ugyanis legújabb kutatások szerint a két karban mért eltérő értékek szívbetegségre utalhatnak. Ha a két szisztolés (felső) érték közötti különbség 15 vagy több, az szűkült artériákat jelezhet, ami növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát is.

Ha túlsúlyosak vagy elhízottak vagyunk – előbbit a 25-29,9 testtömegindex, utóbbit a 30 feletti BMI-érték mutatja – igyekezzünk mielőbb lefaragni a plusz kilókból. Még egy kevés, 5-10 százalékos testsúlycsökkenés is csökkenti a betegség kockázatát.

Az ideális testsúly elérésében és szinten tartásában fontos szerepe van az étkezésnek. Egy szívbarát menü sokféle zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket, sovány húsokat (szárnyas, hal), hüvelyes zöldségeket (bab, borsó, lencse) és alacsony zsírtartalmú tejtermékeket tartalmaz. Emellett a zsír-, só- és cukorfogyasztás erős mérséklése is fontos.

A fizikai aktivitásnak is komoly szerepe van. Már heti két és fél órás mérsékelt intenzitású mozgás is hatásos. Nem kell edzőtermi tornára gondolni fizikai aktivitás hallatán, hiszen ide tartozik a házi munka, a kertészkedés, a táncolás, a sétálás, és az is, ha az emeletre lépcsőn, és nem lifttel megyünk fel. Ha cukorbetegségben szenvedünk, akkor is legyünk aktívak, és tartsuk kontroll alatt a vércukorszintet, valamint kövessük az étkezésre vonatkozó orvosi tanácsokat.

A dohányzás igen nagymértékben járul hozzá a szívbetegség kialakulásához. Egy dohányos embernek akár hatszor nagyobb az esélye a betegségre, a szívroham kockázata pedig minden egyes elszívott cigarettával nő. Ha végleg letesszük, a leszokás után már egy évvel a rizikó több mint 50 százalékkal csökken.

Amennyiben sikerül minden téren csökkenteni a betegség esélyét, már csak az a dolgunk, hogy a betegség tüneteivel is tisztában legyünk, és ha ezek közül bármelyiket tapasztaljuk, szóljunk orvosunknak. Szívbetegségre utaló tünetek a mellkasi, a nyaki, az állkapcsi fájdalom, ami átsugározhat a vállakba és a karokba. Árulkodó jel lehet, ha kisebbeket tudunk lélegezni, szabálytalanul ver a szívünk, vagy indokolatlanul fáradtnak érezzük magunkat.

Fontos tudni, hogy a betegség tünetei egyénenként eltérőek lehetnek, sőt, ha már egyszer átestünk infarktuson, akkor is előfordulhat, hogy egy újabbnál egészen más szimptómákat tapasztalunk.

Egészséges életmódunkkal nem csak saját szívünket védjük, hanem jó példát mutatunk családtagjainknak is, a gyerekeknek, unokáknak, akik sokkal nagyobb valószínűséggel fognak egészséges életet élni, ha az idősebbektől is ezt látják. Ez pedig különösen döntő tényező, hiszen a szívbetegségek kialakulása már gyerekkorban elkezdődhet.- forrás: NIH- National Institutes of Health, fotó: Stephanie Berghaeuser

Random Posts

  • Nagyrészt ezek számlájára írható a rák

    A Nature-ben megjelent friss tanulmány szerzői többféle megközelítést használva jutottak arra, hogy a rákos megbetegedéseknek csak 10-30 százaléka írható a […]

  • Megmenthetők a jegesmedvék, ha a Déli-sarkra költöztetjük őket?

    A jegesmedve a klímaváltozás szimbólumállatává vált, szerencsére egyelőre nem azért, mert kihalt a melegedés miatt, de fennmaradását komolyan veszélyezteti a […]

  • A növények képesek mérsékelni a felmelegedést

    A Helsinki Egyetem és az IIASA új tanulmánya szerint a növények képesek az éghajlatváltozás mérséklésére azáltal, hogy a hőmérséklet melegedésével […]

  • A D-vitamin szerepe a rák megelőzésében

    A rákkutatásban a szervezet D vitamin szintje és a betegség alakulása között már több összefüggést is felfedeztek. Egyes kutatások megállapították, […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.