Így veszélyeztetheti az éghajlatváltozás a gyermekek egészségét

my-little-angel-1309082Az éghajlatváltozás nem a távoli jövő réme, hiszen már ma is érezteti a hatását. Befolyásolja a tengerszint magasságát, a gleccserek olvadását, a növény- és állatfajok elterjedését, a növények virágzási idejét, az évszakok hosszát. A globális felmelegedés azonban nem csak a környezet változásán keresztül, hanem közvetlenül is hat és hatni fog ránk. A legnagyobb veszélyben ebből a szempontból az idősek és a gyerekek vannak. A gyerekek fejlődésben lévő szervezetük és gyengébb immunrendszerük miatt jobban ki vannak téve a negatív hatásoknak, és közülük is azoknál nagyobb a kockázat, akik a szegényebb régiókban, alultápláltan élnek.

A növekedésben lévő gyerekek testtömegükhöz képest többet esznek, isznak és nagyobb mennyiségű levegőt lélegeznek be, mint a felnőttek, ezért még fontosabb, hogy ezek szennyezőanyagoktól mentesek legyenek, hogy megfelelően táplálják a gyermek testét. A kicsiknél a másik veszélyforrás, hogy tapintás útján tanulnak, mindent a szájukba vesznek, és így jobban ki vannak téve a fertőzéseknek.

A melegedő időjárás kedvez a kórokozók terjedésének, melyek olyan helyeken is felbukkanhatnak, ahol korábban nem fordultak elő. Ráadásul az enyhe időnek köszönhetően sikeresen át is telelhetnek, ami a számuk további növekedését eredményezi.

A malária kórokozója, mely Közép-Ázsia, Dél-Amerika és főként Afrika lakosságát sújtja, szintén növelheti elterjedési területét a jövőben. Jelenleg a világ népességének 40 százaléka él maláriával fertőzött területen, de ez a szám a klímaváltozás miatt jelentősen megnőhet. Évente 500 millióan betegednek meg maláriában, és több mint egymillióan vesztik életüket miatta, főként gyerekek és terhes kismamák.

A Lyme-kórt és a vírusos agyhártyagyulladást terjesztő kullancsoknak is kedvez a melegedő hőmérséklet. A Lyme-kór az 5 és 10 év közötti gyerekekre jelenti a legnagyobb kockázatot.

A vizet és az ételeket szennyező kórokozók szintén jól érzik magukat a melegben, és ezek is főként a gyerekekre jelentenek komoly veszélyt..

A klímaváltozás miatt az időjárás egyre szélsőségesebb lesz, mely hőhullámok, trópusi viharok, aszályok és áradások formájában ölt majd testet. Világviszonylatban az éghajlati csapások már 1990 és 2000 között is évente 66,5 millió gyereket érintettek. Becslések szerint ez a szám a következő évtizedekben a 175 milliót is elérheti.

A melegedés a légszennyezést is fokozza, különösen az ózonszennyezést. A légszennyezésre a gyerekek sokkal érzékenyebbek, mivel tüdejük fejlődésben van, és testtömegükhöz képest több levegőt szívnak be, mint a felnőttek.

A talajközeli ózon a napsugárzás hatására keletkezik a járművek által kibocsátott nitrogén-dioxidból. Asztmát és tüdőbetegséget kaphatunk tőle. Gyereknél súlyos tüneteket és betegségeket okozhat, légszomjat, mellkasi fájdalmat, zihálást, köhögést, a légzési funkciók átmeneti csökkenését és alsó légúti fertőzéseket.

A levegőben komoly egészségügyi kockázatot jelent a különféle szemcseméretű szálló por is, mely a gyereknél növeli a csökkent tüdőműködés, a súlyos asztma és a krónikus bronchitis (hörgőgyulladás) kockázatát.

A pollen mennyisége is növekszik a levegőben, a növények nem csak korábban, hanem tovább virágoznak, az elmúlt évtizedben egyre hosszabb volt a pollenszezon, ami szintén a melegedésnek köszönhető, és emiatt egyre több az allergiától szenvedő gyermek és felnőtt.

Várhatóan erős hőhullámokkal is számolni kell a felmelegedés kapcsán, különösen Észak-Amerika, Európa és Közép-Ázsia térségében. Ennek következménye alacsonyabb terméshozam, erdőtüzek, áramkimaradás, fokozott szmog és a hőséggel összefüggő halálozás. A gyerekek a kisebb testfelületük miatt fokozott kockázatnak vannak kitéve a hőség okozta kimerültség és kiszáradás miatt.

Megfelelő felkészüléssel és a szülők kellő tájékozottságával ezek az egészségügyi kockázatok csökkenthetők. A globális felmelegedést ma már megfordítani nem tudjuk, sajnos, legfeljebb környezettudatos életmóddal mi is hozzájárulhatunk, hogy egy kevésbé ijesztő forgatókönyv valósuljon meg. –forrás: EPA-United States Environmental Protection Agency, fotó: Simona Balint

Random Posts

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.