Veszélyes az őshonos madarakra az egzotikus társaik iránti kereslet

Az egzotikus madarak iránti egyre növekvő kereslet komoly kockázatot jelent az őshonos madárfajokra – figyelmeztetnek a kutatók, akik szerint a kalitkáikból esetleg kiszabaduló madarak új populációkat hozhatnak létre a hazájuktól távol eső területeken, és vetélytársai lehetnek a helyi fajoknak.

A szakemberek csaknem ezer olyan madárfajt azonosítottak, amelyek emberi közbenjárással vetették meg a lábukat új területeken az elmúlt 500 évben – írta a BBC News. Ezeknek a madaraknak több mint a fele 1950 után érkezett új hazájába, feltehetőleg az egzotikus madarak kereskedelmének következtében.
“Az őshonos madarak számára megfelelő helyek az idegen madarak számára is alkalmasak” – mondta Tim Blackburn, a University College London (UCL) és a Londoni Zoológia Társaság (ZSL) munkatársa.
“Ez pedig aggodalomra ad okot, mivel az idegen fajok veszélyeztethetik az őshonosok túlélését” – tette hozzá a szakember, aki az Adelaide-i, a Cambridge-i, az Exeteri és a Queenslandi Egyetem, valamint az Imperial College London kutatóival dolgozott együtt a PLOS Biology című folyóiratban közölt tanulmányon.
Az Indiai szubkontinensről betelepített örvös sándorpapagáj, vagy kis sándorpapagáj (Psittacula krameri) például ma már otthonosan mozog a délkelet-angliai vadonban, ahol az őshonos madárfajokkal versenyzik a táplálékért és a fészkelőhelyekért. A halcsontfarkú récék (Oxyura jamaicensis) számának visszavágását pedig el is rendelték Nagy-Britanniában, miután kiderült, hogy az észak-amerikai madarak európai fajtársaikkal kezdtek párosodni.
Az idegen madárfajok első betelepítési hulláma a 19. század közepén volt, amikor az európaiak, elsősorban a britek, szándékosan honosítottak meg új területeken vadászható fajokat, mint a réce, a lúd és a fácán. Ez ma is jól látható a közepes földrajzi szélességen, köztük az egykori brit gyarmatokon élő idegen madárfajok magas számából.
A második világháborút követő második hullámot, amely még ma is tart, leginkább a díszállat-kereskedelem táplálja. Több madárfaj vetette meg a lábát a vadonban az 1980 és 2000 közötti húsz évben, mint az 1500 és 1900 közötti 400 éves időszakban.
A kutatás vezetője, Ellie Dyer, az UCL és a ZSL munkatársa szerint tanulmányuk értékes betekintést nyújt az idegen fajok inváziójának stádiumaiba. Ezekben az emberi tevékenység játssza a főszerepet, ugyanakkor azok a környezeti tényezők is fontosak, amelyek lehetővé teszik az idegen madárfajok számára, hogy megvessék a lábukat egy új területen.
A szakemberek szerint egyre nő a házi kedvencként tartott egzotikus madarak iránti kereslet. Mint rámutattak, különböző okokból kifolyólag ezek a fajok kijutnak a vadonba, ahol új populációkat hoznak létre, és vetélytársaivá válnak a helyi fajoknak. forrás: MTI, fotó (sándorpapagáj): wikimedia/J.M.Garg

  • Őrizzük meg csontjaink egészségét!

    Testünk csontjaira sokan úgy gondolnak, mint élettelen, kemény vázelemekre, pedig valójában éppolyan élő részei szervezetünknek, mint bármely szervünk. Folyamatosan megújulnak, […]

  • Ez az étrend csökkenti a depresszió kockázatát

    Egy új tanulmány szerint a nyugati típusú, sok vörös húsban és feldolgozott élelmiszerben gazdag étrend –  – fokozza serdülőknél  a […]

  • Csak egy boldog szülőnek lehet boldog gyermeke

    Ausztráliában egyre terjedőben van egy új szemléletű gyermeknevelési módszer. A szülőknek elsősorban nem a gyereknevelés fortélyait tanítják, hanem azt, hogyan […]

  • Természetes megoldások fibromyalgia ellen

    A fibromyalgia egy krónikus, ismeretlen eredetű betegség, mely izommerevséggel, izomgyengeséggel, valamint a test több pontján jelentkező fájdalommal jár, ugyanakkor hátterében […]