Egészségesebb a szójatej, mint a tehéntej?

Küllemre hasonlítanak, ízben és összetételben már kevésbé. Alapvető különbség, hogy míg a tehéntej állati, a szójatej növényi eredetű, szójababból vagy zsíros szójalisztből készül. Sokak szerint a szójatej az egészségmegőrzés legfőbb forrása, de azért nem minden tekintetben ilyen egyértelműek a vélemények ezzel az itallal kapcsolatban.

Nálunk nem annyira elterjedt a fogyasztása, mint például Malajziában, ahol a cukorsziruppal ízesített szójatej az utcai standokon a mindennapi megszokott kísérőital az ételek mellé. Indiában is nő a népszerűsége. A nyugati országokban elsősorban a vegetáriánusok és fogyókúrázók körében kedvelt, a tehéntej alternatívájaként fogyasztják a sovány tejhez hasonló zsír- és fehérjetartalma miatt. A tehéntejhez képest kevesebb a telített zsírsav tartalma, és egyáltalán nem tartalmaz koleszterint. Csökkenti a káros LDL koleszterinszintet, a benne lévő lecitin pedig megakadályozza a zsírok felhalmozódását az artériákban, ezért egyes szakemberek szerint rendszeres fogyasztásával megelőzhetőek a szív- és érrendszeri megbetegedések. A lecitin az idegrendszer egészséges működéséhez is szükséges.

A szójatejet laktózérzékenyek is fogyaszthatják, hiszen nincsen benne tejcukor, és emiatt könnyebb megemészteni. Nem okoz olyan problémákat, mint hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, hányinger. Ugyanakkor akik a szójafehérjére (glicinin, conglicin) allergiásak, egyáltalán nem ehetnek szójababból készült élelmiszereket, de olyanokat sem, melyek akár csak minimális mennyiségű szójaszármazékot tartalmaznak.

A szójatejben 2,5-szer több a vas, mint a tehéntejben, a kalciumtartalma viszont 3,5-szer kevesebb. Ezért nem igaz, hogy a szójatej alkalmas a csontritkulás megelőzésére, kivéve azok a szójaitalok, amelyek kalciummal és vitaminokkal dúsítottak.

A szójatej legismertebb tulajdonsága, hogy gazdag növényi hormonokban, ún. fitoösztrogénekben, melyek a női hormonokhoz hasonlóak. Fogyasztásával enyhíthetők a PMS, azaz a premenstruációs szindróma tünetei, és kiegyensúlyozottabbá tehető a menopauza, mert csökkenti a hőhullámok előfordulását.

Kutatások kimutatták, hogy az ázsiai országokban számottevően ritkábban fordulnak elő bizonyos daganatos megbetegedések, mint például a mellrák, és ezt a magas szójafogyasztással magyarázták. A fitoösztrogén kis mennyiségben valóban csökkenti a rák kialakulásának kockázatát, de túlzott fogyasztása épp ellenkező hatást fejthet ki. A vér túl magas ösztrogénszintje ugyanis kockázati tényezőt jelent a rák kialakulásának szempontjából, és ez független attól, hogy az ösztrogén növényi eredetű vagy nem. Egy új kutatás szerint a fitoösztrogének csökkenthetik a mellrák kockázatát, amennyiben még nem alakult ki a betegség, és már régóta szójafogyasztók vagyunk, de ha már kialakult a betegség, akkor nem tanácsos elkezdeni szóját vagy szójalapú terméket enni.

A tej zsiradékjában is vannak olyan összetevők, melyeknek rákellenes és érelmeszesedést gátló hatását figyelték meg.

A tejben lévő laktózból hőkezelés vagy hosszabb ideig tartó tárolás után laktulóz alakul ki, mely a probiotikus baktériumok számára jelent tápanyagot.

Mindezek után elmondhatjuk, hogy amennyiben nem vagyunk allergiásak sem a tejre, sem a szójaitalra, mindkettő fogyasztásával gazdagíthatjuk étkezésünket, hiszen kiváló fehérje-, vitamin- és ásványi anyag források.

A szójatejet éppúgy felhasználhatjuk a konyhában is a tejes receptek elkészítéséhez, akár a tehéntejet. A japán és koreai konyha leves alapanyagként is használja. De készíthetünk belőle krémeket, italokat, és még a kávéba is tehetünk belőle.