Ezért “mentek össze” az emlősök évmilliókkal ezelőtt

Egyes emlősök és melegvérű állatok testmérete csökkent, amikor a Föld hőmérséklete felmelegedett évmilliókkal ezelőtt – állapította meg egy kutatócsoport.

A Föld történetében legalább kétszer lettek kisebbek a melegvérű állatok a légköri szén-dioxid mennyiségének növekedésével és a természetes felmelegedés miatt kiugró hőmérsékleti csúcsokkal egy időben – olvasható a Science Advances aktuális számában.

Abigail D’Ambrosia, a New Hampshire-i Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint a jövőben az eddiginél gyorsabb, ember előidézte felmelegedés miatt újra összemehetnek az emlősök, az ember azonban nincs köztük.

Mintegy 54 millió évvel ezelőtt három faj ment össze jelentősen, amikor a bolygó hirtelen felmelegedett. Egyikük, egy korai lóféle 14 százalékkal lett kisebb, 7,7 kilogrammról 6,6-ra csökkent a súlya.

“Az összemenés előtt olyan kutyaméretű lehetett, utána talán inkább olyan, mint egy macska” – mutatott rá D’Ambrosia.

Egy másik összement állat egy lemurszerű majomféle volt, az első ismert főemlős, amely 4 százalékkal lett kisebb. Ez nem tűnik soknak, csak akkor, ha tudjuk, a faj evolúcióját vizsgáló tanulmányok szerint általában egyre nőtt a testtömege – tette hozzá a kutató.

Egy korábbi tanulmány kimutatott már egy hasonló méretcsökkenést, amelyik mintegy 56 millió éve ment végbe. Tudósok és gazdák régóta felfigyeltek arra, hogy az állatok – köztük a szarvasmarhák – kisebbek lesznek és kevesebb tejet adnak hosszabb felmelegedési periódus idején.

A legfrissebb munka azt bizonyította, hogy az évmilliókkal ezelőtti felmelegedés és a testméret csökkenése összefügg egymással.

D’Ambrosia és kollégái – korábbi, felmelegedésről szóló kutatásokhoz hasonlóan – a wyomingi Bighorn-medence kövületeit tanulmányozták. A kutatók szerint valószínűtlen, hogy csak azon a területen mentek össze az állatok.

Ha melegebb az éghajlat, az emlősök és más melegvérű állatok úgy védekeznek a hőség ellen, hogy testméretük csökken. A kisebb állatoknak testsúlykilogrammonként több a bőr- vagy szőrfelülete, mint a nagyobb állatoknak, tehát több hőt tudnak leadni. 

Hideg éghajlat alatt a nagytestű állatok járnak jól, nekik kisebb az egy kilogrammra eső testfelületük, vagyis hatékonyabban őrzik a hőt.

A vizsgált két természetes felmelegedési periódus közül az első, az 56 millió évvel ezelőtti idején 5,8 Celsius-fokkal nőtt a hőmérséklet, valószínűleg az óriás növények és állatok tengerfenéken felhalmozódó maradványainak gigantikus metánkibocsátása miatt – mondta Michael Oppenheimer, a Princeton Egyetem klimatológusa.-forrás: MTI, illusztráció (Eohippus): Charles Robert Knight

 

  • A narancsbőr egyik legnagyobb ellensége: a fahéjolaj

    A fahéj illóolaja éppen olyan erős, finom illatot áraszt, mint maga a fűszer. Az illóolajat a babérfélék családjába tartozó ceyloni […]

  • A bálnák bőre is leég a napon

    Mindenki tudja, milyen kellemetlen, fájdalmas érzés, ha a túl sok időt tölt a napon, s emiatt leég a bőre. Kiderült, […]

  • Burgonyafasírt mézes párolt almával

    Három-négy közepesen nagy burgonyát héjában megfőzünk, majd megpucoljuk, és krumplinyomóval összetörjük. Megsózzuk, teszünk hozzá kevéske reszelt vöröshagymát (ezt előzőleg meg […]

  • Kihalnak a “hippi” csimpánzok?

    Közép-Afrikában, mélyen a Kongó-medence esőerdeiben él egy olyan állat, melyről a legtöbb ember még nem is hallott. Úgy néz ki, […]