Hogyan védik egészségünket a bennünk élő baktériumok?

Mindannyiunk bőrén, nyálkahártyáján és emésztőrendszerében élnek parányi méretű élő szervezetek. Csak néhány közöttük a kórokozó, a legtöbbjük nem csak hogy ártalmatlan, hanem egyenesen az életben maradásunkat biztosítják.

A leggyakrabban vizsgált mikroorganizmusok a bélrendszerben élnek, számuk 100000 milliárd, azaz 100 trillió. Fontos szerepük van a K vitamin termelésében, ami elengedhetetlen a véralvadáshoz, elősegítik a D vitamin valamint az ásványi anyagok, vas, kalcium felszívódását, elbontják azokat a tápanyagokat, melyekre mi nem vagyunk képesek. A mérgező anyagok eltávolításából is kiveszik részüket, erősítik immunrendszerünket, és védelmet nyújtanak számos fertőző és gyulladásos, valamint immunológiai alapú megbetegedés ellen.

A számuk óriási, de mindössze néhány ezer fajba be lehet sorolni őket. Minden ember bélflórája hasonló, még sincs két olyan ember, akinek teljesen azonos összetételű lenne. A bélflóra éppoly egyedi, akár az ujjlenyomat.

Ha megváltozik a fajösszetétele, az összefüggésbe hozható allergiás, rákos és autoimmun megbetegedésekkel, valamint az elhízással is. Egyes kutatók szerint az autizmus spektrumzavar kialakulásban is megfigyelhető ez a jelenség. Az azonban még nem teljesen egyértelmű, hogy a betegség kialakulásban van-e szerepük, vagy a betegség hatására változik meg összetételük. Mivel egyes baktériumfajok jobban segítik a tápanyagok felszívódását és több kalóriát vesznek fel, a túlsúly kialakulásában is szerepet játszhat bélflóránk összetétele.

A baktériumok csak születésünk után kezdik birtokba venni bélrendszerünket. Összetételük függ a befogadó szervezettől és a született baba környezetétől, hogy ott milyen baktériumokkal érintkezik.

Eltérő az összetétele a császármetszéssel és a természetes úton megszületett gyermekek bélflórájának. 2008-ban a ’Journal of Nutrition’ szaklapban jelent meg egy vizsgálat ezzel kapcsolatban, mely szerint a császárral született gyerekek bélflórájából hiányoznak a Bifidobaktériumok, melyek születés után az immunrendszer kialakulása és fejlődése szempontjából nagyon fontosak.

Az anyatejjel táplált, szoptatott babákban is több Bifidobaktérium és Lactobacillus található, mint a tápszeren nevelt csecsemők szervezetében. Hiányuk a későbbiekben hajlamosító tényezőt jelent az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegség és az allergiás megbetegedések kialakulásában.

A túlzott higiénia miatt is kevésbé fejlett bélflóra alakulhat ki a gyermek bélrendszerében.

A Lactobacillusok, azaz tejsavbaktériumok a tejcukrot tejsavvá alakítják. Ezt a „képességüket” használják fel a savanyított tejkészítmények – joghurt, sajt – gyártásánál. A Lactobacillus casei, azaz L.casei javítja az emésztést, csökkenti a laktóz intoleranciát és a székrekedést. Egyes Lactobacillus törzsek bizonyítottan rákellenes hatással rendelkeznek.

A tápcsatornában keletkező tejsav gátolja a mikroorganizmusok tevékenységét.

Ugyanakkor a szájban lévő tejsavbaktériumok elősegítik a fogszuvasodás kialakulását.

A másik jelentős baktérium nemzettség a Bifidobaktériumok csoportja, melyek szintén a gyomor-béltraktusban, a hüvelyben és a szájban fordulnak elő. Fontos egészségvédő szerepük, hogy gátolják a káros baktériumok szaporodását, és az immunrendszer egészséges működésében is szerepük van.

Felnőtt korban főleg az antibiotikumos kezelések pusztítják a bélflóra baktériumait, de a stressz is csökkenti például a Lactobacillusok számát, miközben a kórokozó Escherichia coli és a Pseudomonas fajok mennyisége növekszik.

A hasznos baktériumokat tartalmazó, ún. probiotikus savanyított tejkészítmények rendszeres fogyasztásával egészséges bélflórát alakíthatunk ki. Antibiotikumos kezelés során egyenesen kötelező ezeknek a termékeknek a fogyasztása.

A fenti képen Lactobacillusok láthatóak.

Fotó: microbelibrary.org/Ann C. Smith, Marise A. Hussey

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.