Ezért apadnak drámai ütemben a felszín alatti víztartalékok

Gyorsabban apasztja a felszín alatti vizeket az élelemtermelés a világ sok táján, mint amilyen ütemben a természet azt pótolni tudná – állapította meg egy új tanulmány, melyről a BBC hírportálja számolt be.

 A talajvizet főként a rizs-, búza- és kukoricaföldek, valamint gyapotültetvények öntözésére használják. A világon Pakisztán, az Amerikai Egyesült Államok és India exportálja a legtöbb, gyorsan apadó felszín alatti vízkészlettel öntözött élelmiszert. A londoni University College kutatói szerint az élelemellátás veszélybe kerül, ha nem védik meg a talajvizet.

Az öntözésre használt víz mintegy 43 százaléka felszín alatti vízrétegekből származik, tehát nem folyókból és tavakból. A felszín alatti rétegek közül soknak a vizét olyan gyorsan elhasználja a gazdaság, hogy azt az esők nem tudják pótolni.

A 2000-es években a szakértők úgy vélték, hogy az öntözés a nem megújuló vízforrások 20 százalékát veszi igénybe. A 2010-es években ez több mint ötödével nőtt.   

A tudósok régóta tisztában vannak a talajvíz mennyiségének csökkenésével, az új tanulmány azonban azt kutatta, hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termények kereskedelme a vízellátást.

A világ lakosságának túlnyomó többsége olyan országokban él, amelyeknek szinte a teljes alapvetőélelmiszer-importja a nagyrészt talajvízzel öntöző országokból érkezik.   

A kutatók azt találták, hogy az öntözésre használt, nem megújuló felszín alatti vizek mintegy 11 százaléka függ össze a világ élelmiszer-kereskedelmével. Ennek kétharmada három ország, Pakisztán, az Egyesült Államok és India között oszlik meg.

A kétezres évek eleje óta egy évtized alatt Kína megduplázta a nem megújuló felszín alatti vizek használatát, de India és az Egyesült Államok is jelentősen megnövelte azt.   

Az Egyesült Államok, Mexikó, Szaúd-Arábia és Kína a nem megújuló vízforrások tíz legnagyobb mezőgazdasági felhasználói között vannak, azonban ezek az országok a fogyó felszíni vízkészlettel öntözött termények fő importőrei is.

A tanulmány a Nature tudományos lap friss számában jelent meg.-forrás: MTI, fotó: Pixabay

 

  • A légszennyezés még az idegrendszert is támadja

    A levegő szennyezettségének hatásait eddig is kutatták, főként azt vizsgálták, milyen légzőszervi és keringési megbetegedések kialakulásáért lehet felelős. A magas […]

  • A koleszterinszint csökkentése nem is olyan nehéz!

    Magas koleszterinszinttel egy sor súlyos, életet veszélyeztető betegség – érelmeszesedés, trombózis, infarktus – kialakulását kockáztatjuk. Pedig egyáltalán nem nehéz elérni, […]

  • Kihalnak a “hippi” csimpánzok?

    Közép-Afrikában, mélyen a Kongó-medence esőerdeiben él egy olyan állat, melyről a legtöbb ember még nem is hallott. Úgy néz ki, […]

  • Hat gyógynövény tipp álmatlanság ellen

    Az alvási problémák súlyos egészségügyi kockázatokat rejtenek magukban. A rossz alvás növeli a szívbetegségek, a stressz, a depresszió, a gyulladások […]