“Bálnakamerákkal” derítenek fényt az óceán óriásainak táplálkozási szokásaira

Az állatokra erősített kamerával figyelik meg a kutatók az Antarktisz körüli vizekben élő hosszúszárnyú bálnák (Megaptera novaeangliae) rejtélyes táplálkozási szokásait.

Az Ausztrál Antarktiszi Kutatócsoport munkatársa, Mike Double szerint a készülékek segítenek kideríteni, hol és hogyan táplálkoznak az állatok a nyári hónapokban – olvasható az ausztrál kormány honlapján.

A projektben részt vevő ausztrál és amerikai szakemberek tapadókorongokkal erősítik a bálnák hátára a kamerákat, amelyeket aztán 24 óra elteltével levesznek az állatokról. A kutatás az Antarktiszi-félsziget környékére, a Gerlache-szoros területére összpontosul.

“Az eszközök megmutatják, hogy az Antarktisz ezen térségében élő hosszúszárnyú bálnák miként táplálkoznak” – mondta Double, hozzátéve, hogy a felvételeken például látszik, amint a bálnák belevetik magukat a krillek (világítórákok) sűrű rajaiba, hogy lakmározzanak.

“A kamera az állatokra erősített elektronikus eszköz elején van, a mozgásérzékelők pedig nyomon követik a bálnák mozgását, valamint azt, hogy mennyire időre és milyen mélyre merülnek alá” – magyarázta a szakember.    

Az Oregon Állami Egyetem munkatársa, Ari Friedlaender szerint a most begyűjtött adatok révén a kutatók a legapróbb részletekig rekonstruálni tudják a bálnák víz alatti táplálkozási szokásait.

“Az állatokat sértetlenül hagyó kutatási módszerek lehetővé teszik számunkra annak meghatározását, hogy a krillek mennyisége miként befolyásolja a bálnák táplálkozási sikerét, továbbá, hogy a klímaváltozás miatt a rákok előfordulásában bekövetkező bármilyen változás, valamint a kereskedelmi célú halászat és az óceán savasodása milyen hatással lehet a bálnákra a jövőben” – mutatott rá a szakember.

A kutatók hosszabb ideig fennmaradó megfigyelőeszközökkel szerelték fel az antarktiszi vizekben úszkáló csukabálnákat, amelyek táplálkozási szokásairól nagyon keveset tudnak.    

“A csukabálnák gyorsabbak és nehezebben befoghatóak, mint a hosszúszárnyú bálnák és gyakran portyáznak a jégtáblákkal borított területeken. Emiatt nagyon nagy kihívást jelent megtalálni és nyomkövetővel felszerelni őket” – mondta Elanor Bell bálnaszakértő.-forrás: MTI, fotó (csukabálna): wikimedia/NOAA

Random Posts

  • Az indiai citromfű gyógyhatásai

    Az indiai citromfű (Cymbopogon citratus) széles körben használt gyógynövény a trópusi országokban, különösen Délkelet-Ázsiában. A növény illóolaját az aromaterápiában alkalmazzák. […]

  • A hímveréb által tollakkal jól kibélelt fészekbe több tojást rak a tojó

    Minél több tollal béleli ki a hímveréb a fészket, annál több tojást rak a tojó – erre a megállapításra jutott […]

  • Az utcára dobni nem megoldás

    Két kiscicát is megmentett a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete. Az 5 hetes körüli csöppségeket Hódtóban, egy vendéglátó hely elé dobhatták ki […]

  • Ébredés után rágyújtani még veszélyesebb!

    Azoknak a dohányosoknak, akik felkelés után máris rágyújtanak egy cigarettára, sokkal nagyobb a kockázatuk a tüdő és a szájüregi rák […]