Kétszer háziasította a vadmacskát az ősi ember

Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban – állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása.

  A közel-keleti “termékeny félhold”, a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek – írta a BBC hírportálja.

A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez.
“A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók” – mondta Eva-Maria Geigl, a Nature Ecology & Evolution című szaklap friss számában ismertetett kutatás vezetője.

Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban.
“Mondhatnánk, hogy a macskák választották az ember társaságát, de a kapcsolat mindkét fél számára haszonnal járt” – magyarázta Geigl, a párizsi Jacques Monod intézet kutatója.

Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten. A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd – akár szándékosan, akár véletlenül – magukkal vitték az utazásaikra.

A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak.
Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben is megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek.

Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században.
Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette, a cirmosok elterjedtek az egész világon.

“Fajták kitenyésztéséről alig beszélhetünk a 19. századik, ellentétben a kutyákkal. A macska már a kezdetektől hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni” – mutatott rá Geigl.
http://www.bbc.com/news/science-environment-40306897

forrás: MTI, fotó: Pixabay

  • A hársfatea gyógyhatásai

    A nagy-, a széles- és a kislevelű hárs virágaiból készült teát régóta használjuk meghűléses megbetegedések gyógyítására, de a hársfatea ennél […]

  • Természetes savlekötők

    A gyomorsav-túltengéstől szenvedők életének mindennapjait alaposan megkeseríti a gyomorszáj tájékán fellépő égő, maró fájdalom, ami több helyre is kisugározhat. A […]

  • A hajók zaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává

    A hajók motorzaja miatt sokkal több hal válhat ragadozók prédájává – állapította meg egy úttörő jelentőségű tengerbiológiai kutatás. Az Exeteri […]

  • Ez a legfenyegetőbb táplálkozási probléma a világon

    Az elégtelen táplálkozás miatt kialakuló elhízás a legnagyobb probléma a világon egy új globális jelentés szerint. A világ tápláltsági állapotáról […]