A rendszeres jógázás csökkenti a stresszt és a gyulladásokat

Azok a hölgyek, akik rendszeresen jógáznak, a különböző testtartások, a légzési gyakorlatok és a meditáció segítségével jelentősen csökkenthetik életükben a stresszt, és ha stressz éri a szervezetüket, abból könnyebben képesek „visszaállni” a normál állapotra.

Az Ohio Állami Egyetem kutatói egy korábbi tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan hatnak a jógagyakorlatok a szív- és érrendszer egészségére, a gyulladásos folyamatokra és a hormonális rendszerre. A résztvevőket két csoportra osztották, azokra, akik csak alkalmanként jógáznak, például részt vesznek egy jóga tanfolyamon, amit nem követ rendszeres gyakorlás, illetve azokra, akik már két éve hetente egyszer vagy kétszer, vagy legalább egy éve hetente kétszer jógáznak.

A kutatók azt találták, hogy azoknak a vérében, akik csak időnként jógáznak, 41 százalékkal magasabb az ún. interleukin-6 (IL-6) nevű citokin szintje a rendszeresen, régebb óta jógázókhoz képest.  Az IL-6 egy gyulladással és stresszel kapcsolatos vegyület, melyről a kutatók úgy vélik, hogy szerepet játszhat a szív-és érrendszeri betegségekben és a kettes típusú cukorbetegségben is.

Sőt, a kezdő jógázóknál a C-reaktív protein szintje csaknem ötszöröse volt a haladó jógázókéhoz képest. Ez a fehérje szintén a gyulladásos állapotok egyik jelzője.

A jógázás mellesleg mindkét csoport résztvevőinek javította a hangulatát, de további különbség volt, hogy a stresszre a haladók alacsonyabb szívfrekvenciával reagáltak, mint a kezdők.

A jógáról a legtöbben tudják, hogy pozitívan hat egészségi állapotunkra, de ezek a hatások csak akkor érvénysülnek, ha valóban rendszeresen végezzük a gyakorlatokat, és az eredmények így is csak legalább egy év után válnak nyilvánvalóvá.

Nem elég tehát, ha beiratkozunk egy tanfolyamra, és részt veszünk egy pár hetes kurzuson. Aki komolyan szeretné a jógával javítani egészségét, annak rendszeresen,  legalább hetente egyszer vagy kétszer jógáznia kell. –forrás: NCCAM, fotó: Pixabay

Random Posts

  • Először mérték fel a világ botanikus kertjeit

    Először mérték fel a világ botanikus kertjeit egy nagyszabású tanulmányban, mely megállapította, hogy ezek a gyűjtemények jelentik “a legjobb reményt” […]

  • A sárgarépa nem csak a szemünknek, de a szívünknek is jó!

    A keringési rendszer megbetegedéseinek gyakorisága szorosan összefügg a mozgásszegény életmóddal, a táplálék magas zsír- és finomított szénhidrát tartalmával, valamint a […]

  • Mit tehetünk kötőhártya-gyulladás esetén?

    A kötőhártya nem más, mint egy vékony, fehér szövet, ami a szemgolyót, és a szemhéjak belső felszínét borítja. Gyulladását több […]

  • Szomjan halhatott a gyapjas mamutok egyik utolsó csoportja

    A gyapjas mamutok egyik utolsó csoportja azért halhatott ki, mert nem volt elég ivóvizük – vélik amerikai tudósok.   A jégkorszak […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.