Megoldották a rejtélyt, miként jelentek meg az első állatok a Földön

Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az első állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.

  Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem (ANU) kutatói az ötödik kontinens középső részéről származó ősi üledékes kőzetekben találták meg a választ a rejtélyre. “Összetörtük porrá ezeket a kőzeteket és ősi élőlények molekuláit vontuk ki belőlük” – közölte Jochen Brocks, az ANU vendégprofesszora, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

Brocks szerint tudóstársaival képesek voltak 650 millió évre visszanyúlóan élőlények nyomait felfedezni a kőzetekben. “Ezek a molekulák elmondják nekünk, mi érdekes történt 650 millió éve. Ekkor történt az ökoszisztéma forradalma, ez volt az algák felemelkedésének a kora” – magyarázta.

Brocks hangsúlyozta, hogy az algák elterjedése a földtörténet egyik legmélyrehatóbb ökológiai forradalmát indította el, amely nélkül az emberek és más állatok nem léteznének. “Mielőtt ez megtörtént volna, drámai esemény történt 50 millió évvel korábban, az úgynevezett hólabda-Föld” – tette hozzá.

“Ekkor a Föld mintegy 50 millió éven át teljesen fagyott volt. Hatalmas gleccserek gyalulták a hegyvonulatokat porrá, amelyek tápanyagot szabadítottak fel, és amikor a hó elolvadt egy szélsőségesen globális felmelegedés során, a folyók a tápanyagokat az óceánokba sodorták.

Brocks elmondta, hogy a tápanyag igen magas szintű jelenléte az óceánokban és a globális hőmérsékletek csökkenése élhetőbb szintre tökéletes feltételeket alakított ki az algák gyors elterjedéséhez. Ez volt az átmenet a baktériumok uralta óceánokból abba a világba, amelyet összetett élet uralt.

“Ezek a hatalmas és tápanyagban gazdag élőlények az élelemháló alján biztosították az energiarobbanást a teljes ökoszisztéma forradalmához, amelyben egyre nagyobb és összetettebb szervezetű állatok, köztük az ember is képes volt fejlődni” – hangoztatta a professzor.

A tanulmány társszerzője, Amber Jarrett olyan ősi üledékes kőzeteket fedezett fel Közép-Ausztráliában, amelyek a hólabda-Föld elolvadása utáni időszakból származnak.

“Ezekben a kőzetekben molekuláris fosszíliák feltűnő jeleire bukkantunk. Azonnal tudtuk, hogy áttörő felfedezést tettünk arról, hogy a hólabda-Föld közvetlen részese volt a nagy és bonyolult élet evolúciójának” – idézte az ANA kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.- forrás: MTI, fotó: Pixabay

  • 5 tipp a nézeteltérések jobb kezelésére

    Egy párkapcsolaton belül az összezördülések elkerülhetetlenek. Többféleképpen lehet kezelni ezeket, vannak akik igyekeznek mindenáron kitérni a konfliktus elől, és vannak, […]

  • Egy nap a tigrisekért – a kampány fővédnöke Leonardo DiCaprio

    Július 29-én a Tigris Nemzetközi Napját ünnepeljük. A 2010 óta megrendezett világnap célja felhívni a figyelmet a csíkos nagymacskákat fenyegető […]

  • Még változatosabb az Amazonas-medence állatvilága, mint eddig hitték

    Az Amazonas vidékéről egyre másra írnak le kutatók új állatfajokat, ami jelzi, hogy még változatosabb az Amazonas-medence állatvilága, mint eddig […]

  • A vándorsólyom az idei év madara

    A vándorsólymot választotta a 2018-as év madarának a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az állat több évtizednyi szünet után […]