10 ok, amiért érdemes szilvát ennünk!

Szeretjük lekvárként, gyümölcslevesben, aszalva, befőzve, gyümölcslé formájában, pürésítve és gombócban, de ne feledjük el frissen is fogyasztani, ha itt van a szezonja. Húsa és héja egyaránt értékes fitokemikáliákat rejt magában. Érdemes tudni, hogy aszalt formában is megőrzi jótékony hatásait. Bár a szárítási folyamat károsan hat a gyümölcs antocianin és flavonoid tartalmára, valamint drasztikusan csökkenti a C-vitamin mennyiségét is, ennek ellenére érdekes tény, hogy a 85 Celsius fokon aszalt gyümölcsök antioxidáns aktivitása megkétszereződik a nyers gyümölcséhez képest.

1. Valamennyi gyümölcsben az egyik legnagyobb mennyiségben előforduló polifenol a klorogénsav, melyet nagy mennyiségben találunk a szilvában is (valamint a cseresznyében és az almában). A szilvában átlagosan 20 mg klorogénsavat találunk kilogrammonként. Antioxidáns hatásánál fogva csökkenti az oxidatív stresszt, mely összefüggésbe hozható a neurodegeneratív betegségek, a rák, a szív- és érrendszeri betegségek, továbbá a szorongás és a depresszió kialakulásával. Közelmúltbeli kutatások kimutatták, hogy az oxidatív stressz és a szorongás között is szoros összefüggés van. A klorogénsav ebben is segít: antioxidáns aktivitása szorongásoldó hatással párosul.

2. A klorogénsavon kívül a szilva még számos antioxidáns hatású vegyületet rejt magában: többek között flavonoidokat, kumarinokat, fahéjsavat, benzoesavat, lignánokat és proantocianidineket. Mindezek erős antioxidáns hatását számos tanulmány igazolja, sőt, utóbbiak még a klorogénsavnál is hatékonyabbak, és az aszalt szilvában is nagy mennyiségben találhatók.

3. Fenolos vegyületeinek további egészségvédő tulajdonsága, hogy gátolják a káros, LDL-koleszterin oxidációját, ennek köszönhetően a szilva csökkenti a krónikus betegségek – szív- és érrendszeri betegségek – kockázatát. Rendszeres fogyasztása – már napi egy adag – igazoltan szív- és érrendszervédő hatású, fogyasztása a jó, HDL koleszterin szintjét emelheti, a magas vérnyomást pedig jelentősen csökkentheti.

4. Ha koleszterinszintünk kissé magasabb a tanácsosnál, akkor érdemes aszalt szilvát fogyasztanunk. Nyolc héten át naponta 10 dkg, kb. 12 szem aszalt szilva elfogyasztása jelentősen csökkentheti a vérszérum koleszterinszintjét.

5. Legújabb kutatások felfedezték, hogy a szilva fájdalomcsillapító hatású vegyületeket is tartalmaz. Attól függően, hogy mennyit eszünk belőle, enyhítjük vele fájdalmainkat.

6. Kiválóan enyhíti a székrekedést, emiatt terhesség idején is ajánlott a fogyasztása aszalt formában is. Az egészséges bélműködést magas rosttartalmánál fogva segíti, enyhe hashajtó hatása szorbittartalmának köszönhető.

7. A szilva remek energiaforrás, nagy mennyiségben tartalmaz egyszerű cukrokat, ennek ellenére nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet,  ami valószínűleg magas fruktóz-, rost- és szorbittartalmával magyarázható.

8. Az aszalt szilva magas káliumtartalma (745 mg/100 g) jótékonyan hat a szív- és érrendszerre. A kálium nélkülözhetetlen a normális ideg- és izomműködéshez. Fontos szerepe van a szív működésében, hiányában izomgyengeség, renyhe bélműködés és szívműködési zavar alakulhat ki.

9. Az aszalt szilva fontos bórforrás, melynek fontos szerepe lehet a csontritkulás megelőzésében. Egy adagnyi, 100 gramm aszalt szilva már elegendő ahhoz, hogy a szervezet napi bórigényét (2-3-mg) fedezzük.

10. A szilva a népi gyógyászatban is előkelő helyen áll, számos egészségi problémára ajánlott, köztük májbetegség esetén is, mert a nyers gyümölcs fogyasztása pozitívan hat a máj működésére.

Számos okot találhatunk tehát, miért is teszünk jót szervezetünkkel, ha rendszeresen fogyasztunk szilvát frissen vagy aszalt formában. Utóbbi kiváló csemege is egyben, és a sós, cukros vagy éppen zsíros rágcsálnivalók és snackek egyik egészséges alternatíváját jelentheti.

Források: 1. J Neurol Sci. 2007 Nov 15;262(1-2):77-84. Epub 2007 Aug 14., 2. Biofactors. 2004;21(1-4):309-13., 3. Biosci Biotechnol Biochem. 2008 Jun;72(6):1615-8. Epub 2008 Jun 7., 4. Biosci Biotechnol Biochem. 2008 Jun;72(6):1615-8. Epub 2008 Jun 7., 5. Am. J. Clin Nutr. 1991 Május, 53 (5) :1259-65., 6. Crit Rev Food Sci Nutr. 2001 May;41(4):251-86., 7. Pak J Pharm Sci. 2010 Oct;23(4):463-6., 8. J Ayub Med Coll Abbottabad. 2010 Jan-Mar;22(1):28-31., fotó:Pixabay

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.