Nem a patkányok, hanem az ember terjesztette a pestist

Az ember terjesztette a fekete halált Európában a 14. század közepén, nem a patkányok voltak a fő felelősei a földrészt sújtó egykori bubópestis-járványok első hullámának – állítják a kutatók.

    Az Ázsiából eredő pestis 1347-ben érkezett Európába, az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb járványát okozva. A következő 400 évben a pestis még számos alkalommal lecsapott, emberek millióinak életét követelve.

Úgy tartják, hogy a kór a házi patkányok révén vetette meg a lábát Európában és az újabb és újabb kitörések akkor következtek be, amikor a fertőzött rágcsálókon lévő bolhák átkerültek az emberekre – írta a BBC News. Az Oslói Egyetem és a Ferrarai Egyetem kutatói szerint azonban az első hullám, a fekete halál néven emlegetett járvány, amely 1347 és 1351 között mintegy 25 millió emberrel – a földrész lakosságának több mint egyharmadával – végzett Európában, sokkal inkább “az emberen lévő bolhák és tetvek számlájára írható”.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elkészítéséhez a kutatók a járvány terjedésének mintázatát és léptékét vizsgálták.

“Kilenc európai városnak a járványok okozta halálozásairól vannak adatainak” – mondta Nils Stenseth, az Oslói Egyetem munkatársa, hozzátéve, hogy ezek alapján el tudták készíteni a járvány terjedésének számítógépes modelljét az egyes városokra lebontva. A szakemberek ezután modellezték a járványkitörést a városokban és megnézték, hogy miként mozog a betegség, ha patkányok vagy ha az embereken és a ruháikon lévő bolhák és tetvek terjesztik, valamint ha levegő útján terjed.

A vizsgált kilenc városból hétnél a “humán parazita modell” illeszkedett a legjobban a járvány terjedési mintázatához mind a sebesség, mind a betegek számának tekintetében. “A konklúzió egyértelmű: a tetűmodell passzol a legjobban” – mondta Stenseth, hozzátéve, hogy a járvány valószínűleg nem terjedt volna ennyire gyorsan, ha patkányok terjesztették volna.

A 19. századot követően a pestis eltűnt Európából, a világ más részein azonban a mai napig újra és újra felüti a fejét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2010 és 2015 között 3248 esetet jelentettek világszerte, ezek közül 584 volt halálos kimenetelű.

Stenseth szerint a tanulmány eredményei azt sugallják, hogy a jövőbeli járványkitörések megelőzésének leghatékonyabb módja a higiéniai előírások betartása és betegség esetén a lehető legkevesebb emberrel való érintkezés.-forrás: MTI, fotó: Pixabay

  • A fokhagyma jelentősen csökkentheti a tüdőrák kockázatát

    Hetente kétszer nyers fokhagymát fogyasztva csaknem megfeleződik a tüdőrák kialakulásának kockázata, ráadásul a fokhagymaevő dohányosoknál is jelentősen csökken a tüdőrák […]

  • Az éghajlat manipulálása aszályokat okozna Európában

     Az úgynevezett geo-engineering – műszaki beavatkozás az éghajlati rendszerbe – Európában és más területeken is fokozná az aszályok előfordulását. Erre […]

  • Dió: egy egészséges rágcsálnivaló

    A dió az egyik legegészségesebb és legtermészetesebb táplálékaink közé tartozik. Gazdag forrása az esszenciális aminosavaknak, fontos vitaminokat és ásványi anyagokat […]

  • Őszi “bundacsere” – Az állatok is felkészülnek a hidegre

    Beköszöntött a hidegebb idő, ilyenkor előkerül a pulóver és az esőkabát is. Rétegesen öltözködünk, azaz több réteg ruhát veszünk magunkra […]