Bábáskodnak társaik szülésénél a nőstény bonobók

A bonobók védik és támogatják társaikat vajúdás közben és a kicsik világrajövetelekor. Eddig csakis az emberről volt ismert, hogy segédkezik társának szülésekor.

A Pisai Egyetem és a CNSR francia kutatóközpont tudósai fogságban lévő bonobókat figyeltek meg három alkalommal is, amint szülés közben segítik egyik társukat. Az Evolution and Human Behavior című szaklapban bemutatott jelenségre a szerzők – Elisa Demuru, Pier Francesco Ferrari and Elisabetta Palagi – a bábáskodás egy típusaként utaltak.

A természetben kizárólag az embernél figyelték meg eddig, hogy egy fajtársának segítséget nyújt utód születésekor. A bonobók az ember legközelebbi rokonai a csimpánzokkal együtt, ám a csimpánzoknál jóval szociálisabb élőlények.

A kutatók kiemelték, hogy már korábban is végeztek hasonló megfigyeléseket más tudósok, a most leírt tevékenységek azonban jóval összetettebbek voltak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Amikor a nőstény megkezdte a vajúdást, a többi nőstény a közelébe férkőzött. A szülés közben az anyaállatot körbevevők megakadályozták, hogy más hímek – és emberek – közel kerülhessenek. Még a legyeket is elhessegették a nemi szervek környékéről. Ezt a viselkedést holland és francia állatparkokban figyelték meg. A kutatók szerint a segédkező nőstények megszagolgatták a váladékokat, megpróbálták elkapni a születő kölyköt is.

A szakértők úgy vélik, hogy néhány “majombába” maga is szült már a múltban, ezért van elképzelése arról, hogyan lehet segíteni. Kiemelték azt is, hogy a nőstény bonobók közötti kötődés mindig nagyon erős, a csoporton belül dominánsabbak a hímeknél.

A csimpánzokkal ellentétben, amelyek elvonulnak, hogy egyedül hozzák világra az utódokat, a bonobók a többi nőstény közelében maradnak, talán éppen azért, mert segítséget várnak.

A szakértők úgy vélik, elképzelhető, hogy a bábaság az emberek, csimpánzok és bonobók őseiben már kifejlődött, az idők során azonban a csimpánzok elveszítették ezt a jellegzetességet, amikor kevésbé szociálissá váltak.

A bonobók a megfigyelések szerint magas intelligenciával rendelkeznek, nagyon társas lények, még az ételt is megosztják egymás között. Olyan eseteket is megfigyeltek, amikor más állatfajokkal, például csimpánzokkal kommunikálnak.- forrás: MTI, fotó: Nhobgood Nick Hobgood /wikimedia

  • Egészségkárosító pénztárcák és ékszerek

    Ékszereket és bőrből készült pénztárcákat vizsgált a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a biztonsági vizsgálatok 39 termékből két karkötő és egy […]

  • Petíció: Egymillió aláírást az elefántokért!

    Thaiföld szent állata az elefánt, az országban mégsem ütközik törvénybe a háziasított elefántoktól származó elefántcsonttal folytatott kereskedelem. A hatalmas kereslet […]

  • A krokodilok eddig nem ismert vadászati technikáját leplezték le

    Kevés olyan állatfaj létezik, mely eszközt használ, hogy álcázza magát zsákmánya előtt, s így sikeresebbé tegye a vadászatot. Ezen néhány […]

  • Hogyan segíthet étrendünk a koszorúér-betegség megelőzésében?

    A szívkoszorúér-betegség a fejlett országokban a vezető halálokok közé tartozik, de világszerte is az első számú végzetes betegségek egyike. Elsődleges […]