Bábáskodnak társaik szülésénél a nőstény bonobók

A bonobók védik és támogatják társaikat vajúdás közben és a kicsik világrajövetelekor. Eddig csakis az emberről volt ismert, hogy segédkezik társának szülésekor.

A Pisai Egyetem és a CNSR francia kutatóközpont tudósai fogságban lévő bonobókat figyeltek meg három alkalommal is, amint szülés közben segítik egyik társukat. Az Evolution and Human Behavior című szaklapban bemutatott jelenségre a szerzők – Elisa Demuru, Pier Francesco Ferrari and Elisabetta Palagi – a bábáskodás egy típusaként utaltak.

A természetben kizárólag az embernél figyelték meg eddig, hogy egy fajtársának segítséget nyújt utód születésekor. A bonobók az ember legközelebbi rokonai a csimpánzokkal együtt, ám a csimpánzoknál jóval szociálisabb élőlények.

A kutatók kiemelték, hogy már korábban is végeztek hasonló megfigyeléseket más tudósok, a most leírt tevékenységek azonban jóval összetettebbek voltak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Amikor a nőstény megkezdte a vajúdást, a többi nőstény a közelébe férkőzött. A szülés közben az anyaállatot körbevevők megakadályozták, hogy más hímek – és emberek – közel kerülhessenek. Még a legyeket is elhessegették a nemi szervek környékéről. Ezt a viselkedést holland és francia állatparkokban figyelték meg. A kutatók szerint a segédkező nőstények megszagolgatták a váladékokat, megpróbálták elkapni a születő kölyköt is.

A szakértők úgy vélik, hogy néhány “majombába” maga is szült már a múltban, ezért van elképzelése arról, hogyan lehet segíteni. Kiemelték azt is, hogy a nőstény bonobók közötti kötődés mindig nagyon erős, a csoporton belül dominánsabbak a hímeknél.

A csimpánzokkal ellentétben, amelyek elvonulnak, hogy egyedül hozzák világra az utódokat, a bonobók a többi nőstény közelében maradnak, talán éppen azért, mert segítséget várnak.

A szakértők úgy vélik, elképzelhető, hogy a bábaság az emberek, csimpánzok és bonobók őseiben már kifejlődött, az idők során azonban a csimpánzok elveszítették ezt a jellegzetességet, amikor kevésbé szociálissá váltak.

A bonobók a megfigyelések szerint magas intelligenciával rendelkeznek, nagyon társas lények, még az ételt is megosztják egymás között. Olyan eseteket is megfigyeltek, amikor más állatfajokkal, például csimpánzokkal kommunikálnak.- forrás: MTI, fotó: Nhobgood Nick Hobgood /wikimedia

  • Vegán harcművészek, akik elutasítják a húsevést

    A vegetáriánus, illetve vegán étrenddel szemben az egyik fő kritika, hogy nem biztosít a szervezet számára kellő mennyiségű és minőségű […]

  • A kihalás fenyegeti Európa tokhalait

    A WWF és a TRAFFIC természetvédő szervezet azonnali beavatkozást sürget a Duna bulgáriai és romániai vízgyűjtő területein fennmaradt tokhal-populációk megmentésére, […]

  • Hogyan vigyázzunk egészségünkre a nagy hidegben?

    A hőmérséklet változása, illetve a tartós hideg jelentősen megterheli szervezetünket. A hideg negatív hatásait megelőzhetjük megfelelő öltözködéssel, meleg ételek és […]

  • Kis védenceink: a földikutyák

    A küllemben vakondhoz hasonlító nyugati földikutya természetesen nem a kutya rokona. A rágcsálók rendjében – ahová a mókusok és a […]