Mi az oka az északi félteke szélsőségesen meleg időjárásának?

A globális felmelegedés mellett számos más tényező, köztük az igen gyenge nyugat-keleti magas légköri nagysebességű széláramlás és az Atlanti-óceán vízfelszíni hőmérsékletének jelentős megváltozása is okolható azért, hogy az északi féltekén szélsőségesen meleg és száraz időjárás uralkodik hetek óta – vélik klimatológusok.

 Hosszan tartó intenzív hőhullám uralja Észak-Amerikát, az Északi-sarki térségét, Észak-Európát és Afrika északi részét, megdöntve számos időjárási rekordot.
Több mint 50 erdőtűz – egy tucatnyi az Északi-sarkkörön belül – csapott fel Svédországban a hét végéig a hetek óta tartó rendkívüli meleg és a szárazság miatt.

Észak-Afrikában, a Szahara szélén lévő Ouargla meteorológiai állomáson 51,3 Celsius-fok meleget mértek, ami a térség minden idők legmelegebb hőmérséklete.  Japánban a két héttel ezelőtti rendkívüli esőzések után fellépő forróság, napok óta több mint 40 Celsius-fok feletti hőmérséklettel mintegy 30 ember halálát okozta, és több ezren kényszerültek a hőséggel kapcsolatos kórházi ellátásra.

A kanadai fővárosban immár harmadik hete meghaladta a hőmérséklet a 30 Celsius-fokot, szemben a tavalyi nyárral, amikor kilenc ilyen napot regisztráltak. Tucatnyian haltak meg a hőség miatt, a montreali halottasház megtelt. Illetékesek szerint először fordul elő, hogy a hőség ennyi áldozatot szed.

A tudósok többsége számos tényezővel magyarázza a rendkívüli hőséget, a legnyilvánvalóbb szerintük a globális felmelegedés.
“Nehéz nem arra gondolni, hogy a klímaváltozás szerepet játszik abban, ami jelenleg a bolygón történik. Szembeszökő szélsőségességeket jegyeztek fel az elmúlt hetekben. De nem szabad túlhangsúlyozni a klímaváltozást, vannak más tényezők is, amelyek hatással vannak” – mondta Dann Mitchell, a bristoli Egyetem kutatója.

Ezek egyike a magas légköri nagysebességű széláramlás az Atlanti-óceán fölött, a Föld felszíne fölött öt-hét kilométerre kelet-nyugati irányú széláramlás irányítja bolygónk időjárást. Amikor gyenge, akkor nyugodt, csendes napokat eredményez.

“A széláramlás jelenleg szélsőségesen gyenge, aminek eredményeként magasnyomású rendszer alakult ki hosszú időre ugyanazon térség fölött” – magyarázta Mitchell.
Másik tényező az Atlanti-óceán felszíni vízhőmérsékletének több évtizedes oszcillációja néven ismert jelenség, amely az egész északi-féltekére hatással van, a jelenséget a légkör-óceán kapcsolatrendszerében megvalósuló egymás közötti kölcsönhatás eredményezi.

“A helyzet olyan, mint 1976-ban, amikor hasonló volt az óceán hőmérséklete az Atlanti-óceánon és a változatlan széláramlás hosszú időre nagy területen magas nyomást idézett elő” – mondta Adam Scaife professzor a brit meteorológiai szolgálattól.
“Természetesen, az az év volt az egyik legszárazabb, legmelegebb nyár az Egyesült Királyság történetében a 20. században” – tette hozzá.

A Kelet-Angliai Egyetem klimatológiai kutatórészlegének igazgatója, Tim Osborn professzor szerint van azonban egy lényeges különbség 1976 és napjaink között. “Ma nagyon különbözően működnek ezek a hatások. 1976 óta több évtizedes a globális felmelegedés a növekvő szén-dioxod-kibocsátás miatt, ami jelentősen emelte a globális hőmérsékleti alapvonalat” – hangsúlyozta.
Ennek eredményeként például a széláramlás gyengülésének jóval erősebb a hatása, mint 40 éve volt.- forrás: MTI, fotó: Pixabay