Az antarktiszi mohatelepek is megsínylik az éghajlatváltozást

A kelet-antarktiszi térségben nyaranta előbukkanó mohatelepek is megsínylik a klímaváltozás és az ózonréteg vékonyodásának hatásait – állítják kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmányukban, amely szerint a Déli-sarkvidék keleti felének növényzete gyorsan változik az egyre szárazabbá váló éghajlat hatására.

   “Az Antarktiszra látogatva az ember jeges, fehér vidékre számít” – mondta a tanulmányt vezető Sharon Robinson, az ausztráliai Wollongongi Egyetem munkatársa. “Néhány területen azonban zöld színű, dús mohatelepek emelkednek ki a hó alól egy mindössze hat hétig tartó időszakban” – tette hozzá a szakember.

Az Antarktisz nyugati vidéke és az Antarktiszi-félsziget a bolygó leggyorsabban melegedő területei közé tartoznak, a kelet-antarktiszi régió azonban eddig nem sokat tapasztalt meg az éghajlat melegedésből, ezért a kutatókat nagyon megdöbbentette, amikor szembesültek a helyi növényzet változásának mértékével – olvasható a BBC hírportálján.

“Egy 2000-ben végzett előzetes tanulmányt követően 2003-ban kezdtük megfigyelni a területet. Amikor 2008-ban visszatértünk, az egykor zöld mohatelepek már sötét vörössé váltak, ami azt jelzi, hogy a növények komoly stressztől szenvedtek” – idézte fel a kutató. “Először zöldről vörösre változnak, aztán, ha igazán nagy stressznek vannak kitéve, beszürkülnek, ami azt jelenti, hogy haldoklanak” – fűzte hozzá.

A szakemberek rájöttek, hogy a változás hátterében az egyre szárazabbá váló klíma áll.
A tanulmány kezdetén a mohatelepek domináns faja a Schistidium antarctici volt, amely hosszú ideig képes túlélni a víz alatt. 2013-ra azonban a kutatók által vizsgált mohatelepek nagy részén két másik faj is megvetette a lábát, amely jól bírja a szárazabb feltételeket, viszont nem viseli jól a víz alatti létet.

A kutatók szerint Kelet-Antarktisz hidegebb, szelesebb és szárazabb lett az éghajlatváltozás, valamint az ózonréteg vékonyodásának együttes hatásai miatt.

Az antarktiszi mohák az egyedüli növények, amelyek képesek életben maradni a kelet-antarktiszi régióba.

A kutatóknak sikerült megállapítaniuk, hogy a növények több száz éve növekednek a területen. A tanulmány társszerzője, Melinda Waterman szerint ahogy a mohák nőnek, “feljegyzik” a környezetükben végbemenő változásokat, vagyis évszázadokra visszamenőleg őrzik az Antarktisz part menti területeinek éghajlati adatait.

Robinson szerint noha a mohatelepek csak 4-14 centiméter magasra nőnek, apró állatok, gombák és zuzmók otthonául szolgálnak, vagyis olyanok mint egy kis erdő, amelynek most legalább a 40 százaléka szárazságtól szenved.-forrás: MTI, fotó: Pixabay

Random Posts

  • Vörösborral a policisztás petefészek betegség ellen?

    A policisztás petefészek szindróma (PCOS), az egyik leggyakoribb hormonális rendellenesség, mely a termékeny korú nők 5-10 százalékát érinti. A betegség […]

  • Paprikával megelőzhető a Parkinson-kór? A védő hatás a nikotintartalomban rejlik!

    Egy új kutatás szerint a Burgonyafélék családjába tartozó ehető zöldségnövények fogyasztása védő hatást fejt ki a Parkinson-kór kialakulása ellen. A […]

  • Ashley Judd lelkét az állatai ápolják

    A 44 éves színésznő lelki világát leginkább két kutyája és öt cicája támogatja, ők segítenek, hogy a színésznő megküzdjön a […]

  • Az indiai citromfű gyógyhatásai

    Az indiai citromfű (Cymbopogon citratus) széles körben használt gyógynövény a trópusi országokban, különösen Délkelet-Ázsiában. A növény illóolaját az aromaterápiában alkalmazzák. […]