Miből áll egy rákellenes étrend?

Az étrendkiegészítők, a gyógynövények és a speciális étrendek népszerűsége folyamatosan nő, és egyre fontosabb szerephez jutnak napjainkban a különféle betegségek – így a daganatos megbetegedések megelőzésében és kezelésében is.

Egy sokak által ismert rákellenes étrend fontos összetevői az árpafű, a túró, a zöld tea, és mellette az elengedhetetlen zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás

Egy népszerű rákellenes étrend általános javaslatai alapján fontos, hogy napi étrendünkben helyet kapjanak a nyers zöldségek és gyümölcsök, a hüvelyes zöldségek, a gluténmentes teljes kiőrlésű gabonák, valamint a túró és a lenmagolaj keveréke. Kiegészítésképpen ajánlottak a béta-glükán, az árpafű, a multivitamin és ásványi anyag készítmények, különösen a C-vitamin, valamint a lizin és a prolin nevű aminosavak, és a zöld tea.

Amiknek a fogyasztását viszont korlátozni kell, az a glutén, a cukor, a feldolgozott élelmiszerek, az alkohol, a húsok és a tejtermékek, a túró kivételével. A húsok közül a vörös húsok igen, a fehér húsok – a hal és a baromfi – nem növelik a rákbetegségek kockázatát.

A rák és a tejtermékek között nincsen bizonyított összefüggés, csak hipotézisek, miszerint tartalmaz olyan anyagokat, melyek fokozzák a rákkockázatot. Ellenben arra vonatkozóan léteznek tanulmányok, hogy a tejtermékek fogyasztása csökkenti a vastagbélrák kockázatát, a benne lévő kalciumnak és D-vitaminnak köszönhetően.

Az alkoholfogyasztás és a rák között egyértelmű kapcsolat van, túlzott fogyasztása növeli a daganatos betegségek kockázatát.

A glutén és a sok cukorfogyasztás nem hozható összefüggésbe a rák nagyobb kockázatával, de minőségileg rontják napi étrendünket, és ez késlelteti az immunválaszt testünkben.

A diéta kitalálója szerint, a nem megfelelő táplálkozás következményeként olyan folyamatok és állapotok jönnek létre testünkben, melyek a rákbetegségek kialakulásához vezetnek.

Melyek ezek?

– a sejtek elégtelen oxigénellátottsága

– gyenge immunrendszer

– a test túlzott savassága, elsavasodás

– a szervezetben felhalmozott méreganyagok (többek között dohány, alkohol, azbeszt és a fogtömőanyagok)

A megfelelő étrendnek tehát az a célja, hogy visszaállítsa a sejtek megfelelő oxigénellátását, megerősítse az immunrendszert, lúgosítsa szervezetet, és méregtelenítsen. Utóbbit többek között bizonyos élelmiszerek mellőzésével lehet biztosítani.

A sejtek oxigénellátását javíthatják a telítetlen zsírsavak, különös a lenmag olajában található linolsav és linolénsav, melyeknek szerepük van a sejtmembrán képződésében, és ezáltal a hatékonyabb sejtlégzés megvalósulásában. Ha ezek a zsírsavak hiányoznak az étrendünkből, akkor zavart szenved a sejtanyagcsere működése az oxigénhiányos környezet kialakulása következtében. A diéta elmélete szerint a lenmagolajat azért érdemes túróval kombinálni, mert az olajban található telítetlen zsírsavak kölcsönhatásba lépnek a túróban található szulfhidril–csoportokkal, és az ezáltal felszabaduló energia szintén javítja a sejt oxigénellátását.

Az immunrendszer erősítésében nagy szerepe lehet a béta-glükánnak, mely a baktériumok és gombák sejtfalában megtalálható poliszacharid. A rákellenes étrend napi 500 mg/50 testtömeg kg béta-glükán fogyasztását javasolja reggel éhgyomorra. Így fokozható az immunrendszer működése, és a rákos sejtek hatékonyabb elpusztítása az immunsejtek által. (A béta-glükán egy igen ígéretes vegyület lehet a rák elleni küzdelemben, ugyanakkor kevés megfelelő minőségű vizsgálat támasztja alá a tisztított béta-glükán hatékonyságát a rákkezelésben. Immunerősítő és immunmoduláló hatása azonban nem vitatott.)

Az árpafű fontos szövetséges lehet a savasodás elleni küzdelemben. Háromezer olyan enzimet tartalmaz, melyet az emberi szervezet felhasznál a különféle biokémiai folyamatokban. Az árpafüvet olyan étrendkiegészítő formájában érdemes fogyasztani, mely túléli az erős gyomorsavat, és így hatékonyan ki tudja fejteni a hatását. Bár az árpáról nagyon sok tanulmány született, az árpafű hatásáról jóval szerényebb mennyiségű vizsgálati adat áll rendelkezésre. Az árpafűhöz nagyon hasonló összetételű búzafű egy vizsgálatban csökkentette a kemoterápiás kezeléssel járó hematológiai toxicitást.

A megfelelő étrend kiegészítésére a napi ajánlások számszerűsítve:

– 2/3 pohár alacsony zsírtartalmú túró 6 evőkanál lenmagolajjal keverve

– 500 mg béta-glükán naponta kétszer (50 kilogrammos testtömeg alatt egyszer)

– árpafű tabletta (az adott terméken ajánlott adagolás szerint)

– zöld tea kapszula (az adott terméken ajánlott adagolás szerint)

Emellett fontos a megfelelő vitamin és ásványi anyag bevitel, kellő mennyiségű cink, szelén, béta-karotin (A-provitamin), kvercetin, rutin, heszperidin, likopin, Q10 koenzim, omega-3-zsírsavak, EPA (eikozapentaénsav), DHA (dokozahexaénsav), és gamma –linolénsav (GLA) fogyasztása. Ezek többségét egészséges, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag és változatos étrenddel biztosítani lehet, de választhatunk olyan étrendkiegészítőket is, melyekben komplexen találunk ilyen antioxidáns hatású vegyületeket.  A Spirulina alga, a kurkuma, a taurin, a szibériai ginzeng, az L-karnitin, a gyömbér, a Ginkgo biloba fogyasztása szintén részét képezheti a rákellenes étrendnek. De ezeket az étrendkiegészítőket ne egyszerre alkalmazzuk, fogyasztásuk kúraszerűen javasolt, és mindig tájékozódjunk az esetleges melákhatásaikról, főként, ha valamilyen gyógyszert is szedünk, mert befolyásolhatják a gyógyszer hatását, és bizonyos betegségek esetén egyik-másik ellenjavallt is lehet! A napi ajánlott adagot pedig soha ne lépjük túl. Bármilyen pozitív hatású legyen is egy étrendkiegészítő, olyan körültekintően kell alkalmazni, akár egy gyógyszert, hiszen mellékhatása annak is lehet.

Ezt a rákellenes étrendet Bill Henderson alkotta meg, aki nem orvos vagy egészségügyi szakember. Önmagát tudósítónak tartja, és legfőbb célja, hogy az orvosoktól, klinikáktól és egyéb forrásból gyűjtött rákkezeléssel és megelőzéssel kapcsolatos információkat összegyűjtse, és megossza olvasóival. A rák elleni küzdelemre azután tette fel életét, hogy felesége 1994-ben elhunyt, miután négy évig harcolt rákbetegségével. Számtalan operáció, kemoterápia és fájdalom után, Bill Henderson nem tudott azonosulni ezekkel a kezelésekkel, és úgy érezte, kell lennie más útnak, hogy a rákbetegek meggyógyuljanak.

Ez az étrend egyike azoknak a diétáknak, melyek a rákbetegség megelőzését illetve gyógyítását elsősorban az étrend megváltoztatásában látják. További példaként lehet említeni a Gerson diétát, a Hoxsey gyógynövény terápiát, vagy a makrobiotikus diétát. Ezek általánosságban úgy épülnek fel, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztását ajánlják, míg az ártalmasnak tartott élelmiszerek teljes elhagyását vagy csökkentett fogyasztását javasolják.

Ezeknek az alkalmazása azonban csak orvosi javaslat mellett ajánlható, mert egy-egy élelmiszercsoport teljes kiiktatása tápanyag-hiány kialakulásához is vezethet.

Kevés tudományos bizonyíték támasztja alá ezeknek a diétáknak a hatékonyságát a rákbetegségek megelőzésében és kezelésében, ennek ellenére a közérdeklődés nem csökken irántuk, hiszen nagyon sokan bíznak abban, hogy segíti a gyógyulásukat.

Azt viszont ma már az orvosok sem vetik el, hogy a hagyományos rákkezelést eredményesebbé lehet tenni alternatív gyógyászattal, bizonyos étrendkiegészítők és gyógynövények fogyasztásával, és az is vitathatatlan, hogy étrendünk összetétele komoly szerepet játszik a betegség kifejlődésében.-forrás: Cynthia Mannion,*Stacey Page, Laurie Heilman Bell, and Marja Verhoef: Components of an Anticancer Diet: Dietary Recommendations, Restrictions and Supplements of the Bill Henderson Protocol-Nutrients. 2011 January; 3(1): 1–26.

 

Random Posts

  • Többlet D-vitamint igényelnek a világos bőrűek

    A napon gyorsan leégő, világos bőrű embereknek szükségük lehet D-vitamin pótlásra. Úgy tűnik, a “sápadt arcúak” még akkor is hiányt […]

  • 4 tápanyag, ami nélkülözhetetlen csontjaink egészségéhez

    A csontrendszer testünk tartóoszlopa, csak rajtunk múlik, hogy mennyire vigyázunk rá. A csontritkulás immáron népbetegség, a csontvesztés akár már a […]

  • A világ első mindenevő cápafaját azonosították a kutatók

    A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából 60 százalékban tengeri […]

  • Katherine Heigl, az állatok szószólója

    A 33 éves színésznő önmagát így írja le: büszke anyuka, feleség és az állatok szószólója. Heigl mindig is imádta az […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.