Hogyan segítenek az antioxidánsok a rákbetegségek megelőzésében?

Szinte nap mint nap halljuk, hogy az antioxidánsok segítenek semlegesíteni a káros szabad gyököket, és védik sejtjeinket, ezért is olyan fontos a fogyasztásuk. De mik is pontosan ezek a vegyületek, és hogyan segíthetnek a daganatos betegségek kockázatának csökkentésében?

A zöldségek és gyümölcsök mind gazdag antioxidáns források

Az ún. szabad gyökök, olyan kémiailag igen reakcióképes instabil molekulák, melyek szinte folyamatosan keletkeznek a szervezetünkben a természetes anyagcsere során mint melléktermékek, de a környezeti tényezők is jócskán hozzájárulhatnak keletkezésükhöz. A dohányfüst és a sugárzás is vezethet szabad gyökök képződéséhez. Ezek károsítják a sejtek fehérjéit, membránjait és a DNS-t is, s ezeknek a károsodott sejteknek nagy szerepük van a rákos betegségek kialakulásában. Az antioxidánsok képesek megvédeni a sejteket a szabad gyököktől, kölcsönhatásba lépnek ezekkel, és stabilizálják őket, így tudják megakadályozni sejtkárosító hatásukat. Az antioxidánsok ezáltal képesek lelassítani a rákbetegségek kialakulását és progresszióját, vagy akár meg is akadályozhatják a daganatképződést.

A legismertebb antioxidánsok az A-vitamin elővitaminja, a béta-karotin, a paradicsom piros színanyaga, a likopin, illetve a C és E-vitamin. Ezeknek gazdag forrásai a zöldségek és a gyümölcsök, nem hiába ajánlják az orvosok az egészséges, zöldségekben-gyümölcsökben gazdag vegyes táplálkozást. Ugyanakkor az antioxidánsok hatása nem egyenesen arányos bevitt mennyiségükkel. Egyes antioxidáns hatású vegyületek túlzott fogyasztása rákkeltő hatású lehet, ezért ezeket a bioaktív molekulákat kellő óvatossággal szabad csak fogyasztani, főként, ha étrendkiegészítő formájában kívánjuk szedni ezeket.

A béta-karotin, a szelén és az E-vitamin például együttesen jelentősen csökkenti a rákos betegségek, különösen a gyomorrák kialakulását, de a túlzott E-vitamin kiegészítés éppen fokozza egy másik rákos megbetegedés, a prosztatarák kockázatát.

Az emberi szervezetben a leggyakoribbak az oxigéntartalmú szabad gyökök. Ezek megpróbálják ellopni más molekulák elektronjait, s eközben károsítják a sejt DNS-ét, illetve egyéb molekulákat. Idővel ez a károsodás visszafordíthatatlanná válik, és különféle betegségek, köztük rákos betegségek kialakulását is okozhatja. Az antioxidánsok semlegesíteni tudják a szabad gyökök elektromos töltését, s ezzel megelőzik, hogy más molekuláktól vegyenek el elektronokat.

A zöldségek és a gyümölcsök a leggazdagabb antioxidáns források, de más élelmiszerek, a diófélék, a magvak, valamint a baromfi és a halhús is tartalmaznak ilyen vegyületeket.

A legtöbb béta-karotint a narancssárga színű növényekben találjuk, a sárgarépában, sárgadinnyében, sütőtökben, sárgabarackban, mangóban, de az édesburgonya és a káposztafélék is tartalmazzák, például a kelkáposzta, de még a spenótban is.

A lutein nevű antioxidánst, mely főként a szem egészségének megőrzésében fontos, elsősorban a zöld leveles zöldségek, a spenót és a káposzta tartalmazzák.

Az egyik legerősebb hatású antioxidáns a likopin, legfőbb forrása a paradicsom illetve a paradicsomból készült levek, szószok, emellett a görögdinnyében, a papayában, a barackban, a rózsaszín grépfrútban és a vérnarancsban is megtalálható.

A szelén nem antioxidáns, bár sokan így ismerik. Valójában antioxidáns enzimeknek az alkotórésze, s ezáltal persze fontos szerepe van a szabad gyökök semlegesítésében. Elsődleges forrásai a rizs és a búza, ugyanakkor az ezekben található mennyiségét a talaj szeléntartalma határozza meg, mely régiónként eltérést mutat. Az emberek elsősorban a kenyérfogyasztással juttatják szervezetükbe a szelént, illetve hússal, mely szintén akkor a leggazdagabb szelénben, ha az állatot szelénben gazdag talajon nevelt növénnyel táplálják.

Az A-vitamint illetve elővitaminját nagy mennyiségben rejti a máj, a sárgarépa, a tej, a tojássárgája és a mozarella sajt.

A C-vitamin, azaz aszkorbinsav általában minden zöldségben és gyümölcsben megtalálható nagy mennyiségben, főként a paprikában és a citrusfélékben, de a gabonák, a marhahús, a baromfi és a halak húsa is tartalmazza.

Az E-vitamint, más néven alfa-tokoferolt mandula, növényi olajok, diófélék, mangó és brokkoli fogyasztásával juttathatjuk szervezetünkbe.

Ha bőségesen fogyasztunk antioxidánsokban gazdag zöldségeket és gyümölcsöket, akkor számos betegség, köztük a daganatos betegségek kialakulását előzhetjük meg velük, vagy legalábbis csökkenthetjük a kockázatukat. Legjobb, ha természetes forrásból pótoljuk ezeket, mesterséges étrendkiegészítő formájában nem mindig olyan hatékonyak, és fennáll a túladagolásuk veszélye is. –forrás: NCI-National Cancer Institute, fotó: Pixabay

Random Posts

  • Létesüljenek óceáni rezervátumok!

    Az életközösségek alapvető felépítését már általános iskolában megtanuljuk. A termelő-fogyasztó-csúcsragadozó (plusz lebontó szervezetek) táplálékláncból egyik fél sem hiányozhat. A gyerekek […]

  • Karalábéleves

    Egy fej vöröshagymát kevés olajon megdinsztelünk. 4 szem gombát felkockázunk, egy nagy fej karalábét megpucolunk, kis kockára vágunk, és egy […]

  • Étrendünk segíthet a gyulladások leküzdésében

    A testünkben előforduló gyulladások teljesen természetes reakciók, melyet valamilyen toxikus anyag vagy sérülés vált ki. A szervezet így próbálja minél […]

  • Több a kórokozó az okostelefonokon és a táblagépeken, mint a vécéülőkén

    Több a súlyos fertőzést okozó baktérium az okostelefonokon, a táblagépeken és a számítógépek billentyűzetén, mint az irodai vécék ülőkéjén – […]