Környezet, állatvilág Archivum

A kínai-maláj fiatalok körében „kiment a divatból” a cápauszonyból készült leves, és ez egy nagyon reményteli és pozitív hír a jövő cápapopulációi számára. A cápauszony sok évszázadon keresztül a császárok...

olvasd tovább...

Magas intelligenciájuk miatt az emberekhez hasonló módon kellene kezelni a delfineket, illetve a bálnákat, és ennek megfelelő jogokat kellene biztosítani a számukra – hangsúlyozzák szakemberek.     A kutatók szerint mivel ezek...

olvasd tovább...

Lehet, hogy át kell gondolnia a tudománynak az élet eredetéről alkotott eddigi elképzelését, amely szerint az első sejtszerű alakzatok a tengervízben fejlődtek ki. A kémiai körülmények ugyanis arra utalnak, hogy...

olvasd tovább...

Mindössze 25 grammos tömege ellenére a hantmadár tartja a madárvonulás világrekordját: évente mintegy 30 000 kilométert tesz meg – derítették ki német kutatók.  Az eredmény meglepte a szakembereket, hiszen a...

olvasd tovább...

A bolygónkat fenyegető globális felmelegedésben bár természetes folyamatok is szerepet játszanak, mégis az emberiség tehető leginkább felelőssé a változásokért, és úgy tűnik, nem ez az első eset, hogy ilyen nagy...

olvasd tovább...

Egy nemzetközi kutatócsoport első ízben számította ki, hogy hogyan zajlottak a nagy evolúciós változások az emlősök testméreteiben, elméletük szerint egy egér méretű emlősnek huszonnégymillió nemzedék alatt sikerült elefánt nagyságúra nőnie....

olvasd tovább...

Olyan mértékben elszaporodott Angliában a behurcolt keleti szürkemókus sötét változata, hogy létszáma hamarosan meghaladhatja az őshonos vörös mókusét. Az első vadon élő fekete mókust 1912-ben látták az angliai Letchworth-ben, miután...

olvasd tovább...

Világszerte a békafajok 40 százaléka veszélyeztetett. A környezetszennyezés, a növényvédő szerek, az éghajlatváltozás, és az újabb kutatások szerint a gombák felelősek azért, hogy a kétéltűeknek ez a színes és változatos...

olvasd tovább...

Az aranyvakondfélék (Chrysochloridae) az első ismert “szivárványos” emlősök – derítették ki amerikai kutatók, akik a Royal Society Biology Letters legújabb számában tették közzé tanulmányukat.   Az Afrika déli részén honos aprócska,...

olvasd tovább...

A telihold fényében felbukkanó szürke farkas sziluettje és üvöltése régóta a vadon szimbóluma. A kutyák vad őse Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek jellegzetes csúcsragadozója. Az egykor hatalmas területeket birtokló ragadozókat...

olvasd tovább...

A hazai erdők egyik legkorábban, már a lombfakadással egyidőben virágzó fafaját, a zselnicemeggyet választotta 2012-ben az év fájának az Országos Erdészeti Egyesület. Az egész Európában elterjedt fafaj termését a kőkorszaki...

olvasd tovább...

Különös állatkísérletek segítségével kutatják a nevetés fejlődését brit tudósok: azt vizsgálják, milyen hangokat adnak ki csiklandozás közben az állatok.      Mint a BBC hírportálján olvasható, Marina Davila-Ross, a Portsmouth-i Egyetem kutatója...

olvasd tovább...

Az Indiai-óceán fekete füstölőként emlegetett víz alatti kürtőinek tanulmányozása közben brit kutatók emlékezetes felvételeket készítettek az ott élő különböző állatokról: a túlfűtött vízben egy sor olyan élőlényt találtak, köztük rákokat,...

olvasd tovább...

Német kutatóknak első ízben sikerült kimutatniuk, hogy miért tudja újranöveszteni uszonyát a parányi zebrahal – ezzel egy csaknem három évtizede fennálló rejtélyt sikerült megfejteniük.     Míg az ember igencsak korlátozott mértékben...

olvasd tovább...

Mivel az egerészölyvet választotta a lakosság a 2012-es év madarának, ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) idén e ragadozómadár védelmével foglalkozik kiemelten.     Az egerészölyv tavaly óta erre különösen...

olvasd tovább...

Kutatók váratlan eredményekre bukkantak az Északi-sark jegének tanulmányozása közben. Annak ellenére, hogy az Északi-sark jégtakarója az elmúlt években gyors visszahúzódást mutatott, elképzelhető, hogy az elkövetkező évtizedekben a jég stabilizálódni, vagy...

olvasd tovább...